Gyerekcipőben az e-közigazgatás
Az önkormányzatok 97 százaléka rendelkezik számítógéppel és kilenc tizedük internet-hozzáféréssel is, de a helyhatóságok kétharmadánál nem építettek ki belső hálózatot, és minden második településen legfeljebb egy-két gépen kapcsolódhatnak a világhálóra - ez derült ki a GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. több mint ezer helyhatóságra kiterjedő felmérése során. A gépek fele a gazdasági-pénzügyi feladatok ellátására szolgál, már ha használják azokat egyáltalán. A válaszolók ugyanis arról adtak számot, hogy a vezetők 85 és a beosztottak 75 százaléka veszi igénybe munkájához a számítógép segítségét - egy héten legalább egyszer. Egyébként az ellátottság jónak mondható: egy főállású alkalmazottra átlagosan 0,89 számítógép jut, ami viszonylag kedvező adat, bár a komputerek negyven százaléka háromévesnél korosabb, vagyis a legújabb, hardverigényes programok futtatására legfeljebb korlátozottan alkalmas. Ennek ellenére tavaly csak minden második helyhatóság költött informatikai fejlesztésre, míg egy évvel korábban a települések kétharmadán vásároltak legalább egy számítógépet.
Az önkormányzatok fele ISDN-alapú internetkapcsolattal rendelkezik, további csaknem harminc százalékuk analóg modemet használ, míg nagy sávszélességű adatátvitelre módot adó ADSL-csatlakozás csak minden ötödik településen áll rendelkezésre. Jórészt ez magyarázhatja, hogy a helyhatóságok több mint harmadánál mindössze egyetlen gépen férhetnek hozzá a világhálóhoz, ötnél többen pedig csak az önkormányzatok negyedénél internetezhetnek egyszerre.
Az internetet a legtöbb helyen pályázatfigyelésre, a pályázati anyagok letöltésére, információk keresésére, illetve levelezésre használják, míg az online beszerzések kínálta előnyöket alig használják ki. Az önkormányzatok csaknem negyven százaléka saját honlapot üzemeltet, igaz, ezek többségét csak havonta vagy még ritkábban frissítik. A weblapokon többnyire az önkormányzati szervekkel és az ügyfélfogadással kapcsolatos információk olvashatóak, de mind többen tartják fontosnak, hogy a település kulturális életéről, a turisztikai lehetőségekről is tájékoztatást adjanak. A lakosság életviszonyait gyakran jelentősen befolyásoló helyi rendeleteket és önkormányzati határozatokat egyelőre csak a honlapot fenntartó települések mintegy felében teszik közzé.
A nagyvárosok zömében van rá mód, hogy az állampolgárok az önkormányzati tisztségviselőket elektronikus úton is elérhessék, bár van olyan fővárosi kerület is, ahol a honlapon - az elérhetőség feltüntetése nélkül - beérik a vezetők, illetve az egyes szervezeti egységek felsorolásával; a kitartóbb érdeklődők végül egyetlen központi telefonszámra bukkanhatnak. A kisebb településeken viszont legfeljebb a polgármesternek és a jegyzőnek küldhetnek drótpostát a helybeliek, jobbik esetben postafiókot üzemeltetnek a közérdekű javaslatok összegyűjtésére. Elektronikus ügyintézésre pedig szinte alig akad példa: a különféle nyomtatványok letöltését a saját honlapot fenntartó települések 17 százaléka lehetővé teszi ugyan, de a beadványokat interneten mindössze a helyhatóságok három százaléka fogadja el. Egyébként saját tapasztalataink szerint az is előfordul, hogy az amúgy első látásra igényes weblapon mindössze az egyes ügytípusok listáját teszik közzé, minden további érdemi segítség nélkül. Másutt eljutunk ugyan az e-ügyintézésig, de a "letölthető űrlapok" oldal üres.
Kivételt jelent az okmányirodai hálózat: a BM tulajdonában lévő rendszereket és központi fejlesztési szoftvereket használó irodák többségénél a felek interneten kérhetnek időpontot - igaz, több helyütt erre még csak telefonon, illetve az okmányirodán személyesen van lehetőség -, emellett egyes ügytípusoknál kezdeményezhetik az eljárást is. Elektronikus úton kérhetünk többek között lakcímkártyát, személyi igazolványt, útlevelet, vezetői engedélyt, vállalkozói igazolványt - az ügyek köre okmányirodánként változik -, bár a személyes megjelenéstől általában nem tekintenek el. Az adminisztráció annyiban mégis egyszerűbbé válik, hogy az ügyfelet a kitöltött nyomtatványokkal várják, és már csak a személyt azonosítják, illetve szükség szerint elkészítik a fotót.
