Csak idő kérdése volt, mikor menesztik Draskovicsot - kommentálta a vezetőváltást Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere. Nem sikerült kordában tartani a költségvetési hiányt, így az államadósság mértéke elérte a GDP hatvan százalékának megfelelő kritikus határt. Idén csökkentek a reálkeresetek, és 29 ezerrel több munkanélküli van, mint fél évvel ezelőtt. "Ezek alapján nincs ok arra, hogy Draskovics Tibor a posztján maradjon" - jelentette ki Varga. Véleménye szerint az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy a leváltott pénzügyminiszter semmilyen komoly eredményt nem tudott felmutatni az államháztartási alrendszerekben, az önkormányzatoknál, az államigazgatásban és az egészségügyben. Nem tartja valószínűnek, hogy mindezekre még ebben a ciklusban sor kerülne, hiszen elfogadott költségvetés van, a reformlépések nincsenek előkészítve, és nagyon közeli a jövő évi parlamenti választás.

Veres János személyével kapcsolatban annyit mondott, hogy a leendő pénzügyminiszter már akkor bizonyított, amikor a saját emberét ültette az APEH elnöki székébe. (Szikora János, az adóhivatal elnöke 1999 és 2003 eleje között állandó megbízásos ügyvédként tevékenykedett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában, amelynek elnöke akkoriban Veres János volt - A szerk.) "Nemcsak a pénzügyminiszter, hanem a kormány gazdasági, illetve pénzügyi politikájának bukását ismerte be a miniszterelnök" - szögezte le Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Alapvetően nem a pénzügyminiszter cseréje a megoldás, hanem új gazdasági és pénzügypolitikára van szükség, amely megfelel az európai uniós elvárásoknak és javítja az ország versenyképességét.

Draskovics Tibor menesztése a T. Házban is napirendre került - napirend előtt. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője közölte, hogy megbukott a 2005-ös költségvetés. "Mert mi is Draskovics Tibor hagyatéka?" - tette fel a kérdést. Draskovics tizennégy hónapos pénzügyminisztersége alatt az ország gazdasága még rosszabb helyzetbe került, mint László Csaba idején. Az államadósság - tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője - tizennégy hónap alatt közel 1200 milliárd forinttal növekedett, 2005 februárjában pedig már az egész évre tervezett költségvetési hiány 47,4 százaléka teljesült, az infláció közel került a hét százalékhoz. Áder János szerint ezek után nem az a kérdés, hogy ki a pénzügyminiszter, hanem az, hogy van-e a kormánynak olyan gazdaságpolitikája, amely a polgárok és az ország gyarapodását szolgálja. Az ellenzéki politikus szerint nincs. Végezetül Áder János egy még ismeretlen dakota közmondást ajánlott a T. Ház figyelmébe: "Lyukas lufiba nem érdemes levegőt fújni."

A felvetésekre Kóka János gazdasági miniszter úgy válaszolt, hogy új politika kell, amely az igazságosságon, a növekedésen és a stabilitáson alapul. Kóka emlékeztetett, hogy 2002-höz képest 8000 milliárd forinttal többet költöttek. De nem optimálisan, tehát egy "feneketlen zsákba töltötték azt a pénzt". - A reformokhoz szakmai és politikai támogatás kell. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr választása a pénzügyminiszteri poszton egy olyan személyre esett, aki a szakmai hátország mellett a politikai hátországot is képes lesz megteremteni ehhez a kormányzati elkötelezettséghez - tette hozzá.

A vállalkozói érdekképviseleteket nem érte meglepetésként a pénzügyminiszter leváltása. Draskovics Tibor menesztése jól mutatja, hogy nem tartható az a gazdaságpolitika, amely mentén jelenleg halad az ország - nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a pénzügyminiszter a kamarának nem tetsző eszközöket - az áfa-visszatérítések, az állami megrendelések, a pályázati pénzek késleltetett kifizetése - is felhasznált, hogy tartható legyen az államháztartási hiánycél. A Munkáltatók és Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) önmagában nem tartja örvendetesnek, hogy a pénzügyi tárca élén változás történik. Ugyanakkor az áfakiutalás visszatartása, s az átgondolatlan adóreform-törekvések nem maradhattak következmény nélkül - hangsúlyozta Károlyi Miklós, az érdekképviselet főtitkára. Sajnálatosnak nevezte, hogy egyetlen komoly reformértékű lépés sem történt a gazdaságirányításban Magyarország európai uniós csatlakozásával.