A szerről korábban a National Geographic Online is beszámolt. A fejlesztők a műsorban olyan gyógyszert ígértek, amely mellékhatásmentes, és a daganatos betegségek többsége ellen hatékony, ezt azonban a lapunk által megkérdezett szakértők kétségbe vonják.

A történet főszereplője Kulcsár Gyula, a Pécsi Tudományegyetem biokémiai és orvosi kémiai intézetének munkatársa. Elmélete szerint a rákos sejtek bizonyos, (egymástól kémiailag és hatástanilag teljesen eltérő) kismolekulákból (aminosavakból, vitaminokból, cukrokból stb.) túlzott mennyiséget hajlamosak felvenni, és ez végzetes lehet a számukra. Ha megtaláljuk a leghatékonyabb, egymás hatását is erősítő kismolekulákat, azokkal "öngyilkosságra" lehet késztetni a tumorsejteket - amennyiben az elmélet igaznak bizonyul. A műsorban szakértők és magukat gyógyultnak mondó betegek is méltatták a készítmény hatásos voltát. Előbbiek között volt a képernyőn akadémikusnak titulált és a riportban a szer szakmai támogatását erősíteni hivatott Ember István, a pécsi egyetem Humán Közegészségtani Intézetének kandidátus munkatársa is, aki részt vett a szer tesztelésében. Mint lapunknak elmondta, gyakorlatilag az összes rákellenes(nek vélt) készítmény kipróbálásába bekapcsolódnak, mert az elsőként elvégzendő állatkísérletekhez náluk adottak a feltételek. Az említett hatóanyag vizsgálatakor annak kiderítése volt a cél, hogy "nagy variabilitással", azaz valóban többféle tumor esetén is tapasztalható-e valamilyen pozitív hatás. - A daganatok néhány fajtájánál valóban tapasztaltunk kedvező, akár szignifikánsnak is mondható változást - ismertette kérdésünkre a kutató, azt is megjegyezve: hasonló eredményre jutottak a többi, mostanában kipróbált, a boltokban táplálék kiegészítőként, gyógyhatású szerként vásárolt készítmény esetében is. - Ezekből a vizsgálatokból nem adódik az a következtetés, hogy itt egy univerzális rákgyógyszer lenne születőben - jegyezte meg a szakember. Szerinte a tesztelés végett hozzájuk forduló fejlesztőknek mindig elmondják: nagy felelősséget vesznek a nyakukba, ha nem csupán táplálék kiegészítőként, hanem terápiás készítményként, vagyis gyógyszerként vezetik be a készítményüket. Van, aki meghallgatja ezeket az intelmeket, van aki (mint a szóban forgó csoport) nem - jegyezte meg.

Az óvatosságot és a felelős, etikus hozzáállást - a média részéről is - indokolná, hogy a rákos beteg, illetve a környezete nincs valós döntési helyzetben: gyakorlatilag bármit, bármilyen áron beszerez, amitől gyógyulást remél. A szükséges távolságtartásnak az említett műsorban nyoma sem volt: a feltalálónak a riporter megelőlegezett egy Nobel-díjat, a felfedezésről pedig azt mondta, hogy az "megdöbbentette a tudományos világot", és "kihozta a zsákutcából a rák ellenszerét kereső orvostársadalmat". Ehhez képest a hivatalosan legfőbb magyar rákkutató, a Népszabadság által megkeresett Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója azt hangsúlyozta: nem hallott a Pécsett kifejlesztett állítólagos rákgyógyszerről (ami azért érdekes, mert előbb-utóbb minden készítmény klinikai tesztelésébe bevonják az intézetet, ahol az ígéretes, a szaksajtóban publikált eredményeket mindig követik). A szakember kijelentette: olyan, hogy univerzális rákgyógyszer, nem létezik. A "daganatos betegség" elnevezés ugyanis több mint 200-féle különböző szövettani kórkép összefoglaló neve. Az okok is különfélék, és elképzelhetetlen, hogy mindegyikre ugyanaz a szer jelentse a megoldást.