Mindkét szavazás nagy érdeklődést váltott ki.

Az elsőt toronymagasan (36,6 százalékkal) nyerte Szili Katalin, a második legtámogatottabb jelöltnek azonban meglepetésre Mécs Imre bizonyult 17,6 százalékkal, ami több mint 2800 szavazatot jelent. Sólyom László kapta a harmadik legnagyobb támogatást (14,5 százalék), a negyedik Glatz Ferenc lett (13,1 százalék). Jelentős támogatást kapott még Bárándy Péter (8,4 százalék).
A többi jelölt vagy önjelölt 5 százalék alatti szavazatot kapott. (Horn Gyula 4,3 százalék, Gombár Csaba 1,9, Bihari Mihály 1,3, Boross Péter 1,2 százalék, és Lévai Katalin 1 százalék.)

Az elutasítottságra vonatkozó kérdésben sokkal egyenletesebben oszlottak meg a vélemények. Itt az MSZP kongresszusa előtti héten Szili Katalin pártbeli ellenfeleire irányult a legnagyobb figyelem. Az elutasítottsági versenyt Horn Gyula "nyerte" 16,2 százalékkal, Bárándy Péter 14,3 százalékot kapott és Glatz Ferenc is éppen csak lecsúszott a dobogóról 12,7 százalékkal. (Boross Péter előzte meg 12,8 százalékos elutasítottsággal.)
Szili Katalint a szavazók 12 százaléka nem tudná elfogadni köztársasági elnökként, Sólyom Lászlóval szemben 10,9 százalék foglalt állást.
Bihari Mihályt 7,6 , Lévai Katalint 5,4 százalékos arányban választották ebben a szavazásban olvasóink.
A legkevésbé elutasítottnak az SZDSZ által jelölt, illetve az SZDSZ-hez kötődő jelöltek bizonyultak: Mécs Imre és Gombár Csaba 4-4 százalékkal bizonyult a legkevésbé elfogadhatatlan személyiségnek a szóba került jelöltek közül.

A pozitív és negatív szavazás eredményét összevetve egyértelmű Szili Katalin támogatottsága, de Mécs Imre felvette vele a versenyt csekély elutasítottságával és második legnagyobb szavazótáborával.
Sólyom László is jól állta a versenyt: Szili Katalin vetélytársaihoz képest kiemelkedő a támogatottsága, és valamivel csekélyebb az elutasítottsága, mint a házelnök asszonyé.

(NOL)