A brit lapok a világpolitikai hírek között kiemelten foglalkoznak a ma kezdődő pápaválasztó konklávéval. Az Independent szerint az egyik legesélyesebb jelöltnek a 78 éves Joseph Ratzinger tűnik, akit konzervatívként tartanak számon. A híresztelések szerint 35 és 50 közötti szavazatra számíthat, a pápasághoz azonban legalább 77 bíboros támogató voksára lenne szükség - írja a lap, amely hozzáteszi, hogy a múltban csak elvétve fordult elő, hogy az előzetesen esélyesnek tartott személyeket választották meg pápának.

A Times például éppen arról ír, hogy az úgynevezett haladó szellemiségű bíborosok megpróbálják megakadályozni Ratzinger pápává választását. A lap szerint a liberális bíborosok legvalószínűbb támogatottja a 78 éves Carlo Maria Martini bíboros, egykori milánói érsek. Ő már három éve nyugalomba vonult, és a Parkinson kór kezdeti stádiumában van, ugyanakkor nagy tekintélye van az egyházon belül.

A Daily Telegraph a pápaválasztás kapcsán azt emeli ki, hogy a vatikáni biztonsági rendszer közel sem olyan csalhatatlan, mint ahogy azt állítják. A pápaválasztó konklávé helyszínére beengedett újságírók közül ugyanis többnek működött a mobiltelefonja, annak ellenére, hogy a Vatikán zavaróberendezéseket állított fel. A műszaki védelem célja, hogy senki ne tudja lehallgatni a bíborosok titkos szavazási eljárását.

A spanyol lapok számára a fő téma az, hogy a baszk miniszterelnök, Juan Jose Ibarretxe pozíciója meggyengült a vasárnapi regionális választáson, a nacionalista pártja által vezetett kolaíció ugyanis négy helyet veszített a baszk törvényhozásban. A spanyol El Pais szerint a szavazás eredménye bizonyítja, hogy a sokarcú baszk társadalmat nem lehet egyoldalú nacionalista képletekkel leírni. A lap emlékeztet arra, hogy Ibarretxe általános támogatást kért a madridi parlament által elutasított tervéhez, amelynek lényege, hogy a régió a függetlenséghez közeli autonómiát kapjon.

A szintén spanyol El Mundo szerint a választáson megerősödött szocialisták most megpróbálhatnak egyezséget kötni a baszk miniszterelnök pártjával, abban az esetben, ha ő lemond a nagyobb autonómiát célzó tervéről.

A francia Liberation egy közvéleménykutatást közöl, amely azután készült, hogy Jacques Chirac elnök múlt csütörtökön egy tévévitán elindította kampányát az Európai Unió alktományának támogatására. Franciaországban május 29-én tartanak népszavazást az alapiokmányról, és a felmérés szerint az ellenzők hat százalékkal többen vannak, mint a támogatók. A lap szerint ez azt jelzi, hogy Chirac elnök nem volt képes arra, hogy megváltoztassa az emberek véleményét.

A brit Guardian címlapján az egyik vezető hír, hogy lehetséges, hogy Nagy-Britanniában mégsem tartanak népszavazást az Európai Unió alkotmányáról. A lap szerint a brit kormány abban az esetben döntene így, ha a franciák elutasítják az alapokmányt. A Guardian megjegyzi, hogy az ügy most bekerülhet a brit választási kampány témái közé. Az ellenzéki konzervatívok már jelezték, hogy ők a francia eredménytől függetlenül mindenképpen tartanának népszavazást a május 5-i parlamenti választásokat követő fél éven belül. A népszavazások jelentőségét az adja, hogy az unió alkotmánya csak akkor lép hatályba, ha azt mind a 25 uniós tagállam elfogadja.

(BBC)