Megdöbbentő adatok derülnek ki egy most közreadott jelentésből, mely a BBC Rádió 4. adója számára készült. A vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a farmgazdaságok és a hűtőszekrény közötti úton a brit fogyasztók évi húszmilliárd font értékű terméket hajítanak a szemétbe.

A pazarlásnak több oka van. Ezek közé tartozik a szupermarketek időnként megmagyarázhatatlan kényessége. A rádióműsorban megszólal egy farmer, aki a teljes burgonyatermését a szemétbe dobta, mert a krumpli héja nem volt makulátlan. Az élelmiszer-pocsékolás legfőbb motívumának mégis a szavatossági idő lejártával kapcsolatos fogyasztói "paranoia" tűnik. A fertőző baktériumoktól való félelmükben az emberek abban a pillanatban megválnak a tejtermékektől, nyers és főtt hústól, felvágottaktól, zöldségektől, gyümölcsöktől, amikor a felhasználhatósági időpont letelik. Számítások szerint háztartásonként évi 420 font (több mint 152 ezer forint) vész kárba. Miután ebbe az átlagba az alacsony jövedelemmel rendelkező egyedülálló személyek is beletartoznak, a jól szituált családok a sokszorosát fecsérelhetik el. Lord Haskins, farmer és a Munkáspárt mezőgazdasági tanácsadója szerint "a felmérés a fogyasztók legrosszabb arcát mutatja meg. Olyan társadalomban élünk, amely úgy érzi, az élelmiszer olcsó és ki lehet dobni. Nagyobb a szemünk, mint a szánk és túl sokat vásárolunk. Túl sokat eszünk és túl lusták vagy nemtörődömök vagyunk ahhoz, hogy hasznosítsuk a maradékokat."

Nagy-Britanniának minden egyéb szempont mellett azért is kell gyorsan fellépnie a könnyelműség ellen, mert 2006. január 1-jétől az Európai Unió rendelete értelmében élelmiszer nem kerülhet a szemétlerakóba.