Második dimenziós olvasás
Fénymásolatok hevernek W. Barna Erika asztalán. Mindegyik József Attila kézírása. Elsőként a Flórához írt levelekből nézünk néhányat. Olyanokat is, amelyeket a gyógyszeres kezelés alatt írt a költő. Széthulló betűk, kriksz-krakszok. - Ebből elég egyértelműen látható, hogy a terápiák nem tudtak valódi segítséget nyújtani neki. Egy pszichológusnak sem sikerült megtalálnia azt a személyre szabott módszert, amelyik elég erőt adhatott volna neki, hogy megküzdjön egzisztenciális és kapcsolati problémáival, szorongásaival. Az 1937. elején írt leveleiben még viszonylag rendezett az írásképe, az augusztusi kezelés után azonban már jóval zaklatottabb. De így sem utal "megbomlott elmére", skizofréniára, inkább mély depresszióra, ami bármelyik érzékeny emberben kialakulhat, ha kudarcok, veszteségek sorozata éri - mondja W. Barna Erika.
A Grafológiai Akadémia vezetője, aki a nyolcvanas évek óta foglalkozik íráselemzéssel, tanulmányt készít József Attila írásairól. A Petőfi Irodalmi Múzeumban vizsgálja az eredeti kéziratokat. Szeretne átfogó képet kapni a költő lelki és szellemi fejlődéséről. Ez nemcsak azért érdekli, mert József Attila most lenne 100 éves, és manapság sikk vele foglalkozni, hanem azért is, mert magyar szakot végzett, és József Attilát tartja a leghitelesebb huszadik századi magyar költőnek. - Semmihez nem hasonlítható élmény a verseket eredeti kéziratban olvasni. Az igazi az lenne, ha minden verset a költő kézírásával olvashatnánk. Mert ez a teljes személyiség, az én lenyomata, a "betűtestet öltött lélek" - mondja.
Visszatérünk József Attilához, mikor a beszélgetésre megérkezik Demeter Anikó. Harmincszoros nagyításban vizsgálják a kéziratokat a szakértők, mivel az írás legmélyebb rétegei, a vonaljellemzők csak így tárhatók fel. Újabb másolatokat vesznek elő, A bátrak és a Megsemmisülés vágya című, az 1920-as évek közepén írt verseket. - A költő kamaszkori írásmintája lendületre, erőre, szabadságvágyra, lázadásra, ugyanakkor érzékenységre és sérülékenységre utal. A gyermekkori és a tizenéves írások viszont koravénségről tanúskodnak, de az átütő tehetség is egyértelműen látható ezekben.
A későbbi, 1936-37-ben született írásaiból annyira érezhető a szorongás, mintha görcsbe rándult kézzel írta volna őket. Rendkívül magas spiritualitásra vallanak az utolsó évek kéziratai.
- Miből derül ki, hogy szorong vagy hajlama van a szorongásra? - kérdezem.
- Különleges grafikus jelenség József Attila írásaiban a "fennakadt" betű, a végvonalak hirtelen megakadása, befejezetlensége, ami erős elfojtásra, a stressz kezelésének nehézségeire utal. A vonalvezetés vibrációi, töredezései, a szűkített mozdulatsorok a költő önmarcangoló kételyeit, önértékelésének bizonytalanságát, önelutasítását tükrözik. (Kiderül, a magyarok írásában általában gyakori ez a fennakadt betűtípus.)
W. Barna Erika arra is választ keres, hogy a kézírások az öngyilkosság vagy a baleset gyanúját erősítik. A baleset tudattalan "döntés" eredménye - legalábbis Szondi Lipót elmélete szerint. A betegségeket, a halálnemet is választjuk magunknak, nemcsak a házastársat.
Arra a kérdésre, ha nem tudnánk ennyi mindent József Attiláról, akkor is ezt diagnosztizálná-e, W. Barna Erika azt meséli: kivett egy részletet József Attila egyik leveléből, és a tanítványainak elemzésre odaadta. Csak annyit árult el, hogy egy harmincéves, jobbkezes férfi írása. A hallgatók elég pontosan felsorolták József Attila személyiségjegyeit, és megdöbbentek, mikor kiderült, hogy a költő írását elemezték. A grafológiai elemzés ugyanis második dimenziós olvasás, nem a tartalmat, hanem a metakommunikációs közléseket, az üzeneteket érzékeljük. - A világ bármely nyelvén ugyanazokat a törvényszerűségeket találjuk a kézírások vizsgálatakor. A grafológia ugyanúgy egyetemes, a nyelvtől függetleníthető, mint a zene vagy a tánc.
