Annan helyi idő szerint csütörtökön este beszélt erről újságírók és volt ENSZ-szóvivők New York-i találkozóján a hírtelevíziók pénteki beszámolója szerint.

A főtitkár kijelentette, hogy az amerikaiak és a britek bármikor véget vethettek volna az ENSZ-szankciókat megkerülő kőolajcsempészésnek, amelyből Szaddám Huszein volt iraki elnök rezsimje dollármilliárdokhoz jutott. Washington és London azonban tekintettel volt két térségbeli szövetségesére, Törökországra és Jordániára, ahova a kőolajat csempészték, és ezért tétlen szemlélője maradt a szankciósértésnek.

Kofi Annan csütörtökön minden korábbinál határozottabban vágott vissza a személye és a világszervezet ellen konzervatív politikai berkekből indított amerikai támadásokra. Amerikai körök egyebek között a főtitkárt teszik felelőssé az 1996-ban elindított olajat élelmiszerért humanitárius ENSZ-program keretében elkövetett megvesztegetésekért. A program lehetővé tette a szankciók sújtotta Iraknak, hogy az ENSZ felügyelete alatt korlátozott mennyiségben kőolajat adjon el a világpiacon, és a bevételt a lakosság alapvető szükségleteit fedező importra fordítsa. A rezsim a kőolajeladási megbízásokért titokban kenőpénzt szedett.

Különféle számítások szerint a bagdadi rezsim a kőolajcsempészéssel és a lakosság ínségének enyhítésére szolgáló humanitárius alap lefölözésével összesen 9-21 milliárd dollár illegális bevételre tett szert. A Paul Volcker volt amerikai jegybanki elnök vezette független bizottság becslése szerint a kőolajcsempészés jóval nagyobb bevételi forrás volt, mint a humanitárius programhoz tapadó korrupció. A Volcker-bizottság legutóbbi közbülső jelentésében elmarasztalta a főtitkárt is, amiért nem ellenőrizte megfelelő alapossággal az olajat élelmiszerért programot és nem járt utána fia összeférhetetlen üzleti kapcsolatainak: Kojo Annan konzultánsi díjat kapott az iraki az ENSZ-programban részt vevő Cotecna svájci könyvviteli cégtől.

Az amerikai ENSZ-nagykövetség a vádakra pénteken úgy reagált, hogy a kormány annak idején nyilvánosan kivételeket tett az embargó érvényesítése alól. (Bill Clinton, majd George Bush amerikai elnökök kormányai a kongresszustól mentesítést kértek Törökország és Jordánia számára, amely lehetővé tette, hogy a szankciók megsértése dacára továbbra is amerikai segélyt kapjanak.)

Annan maga is úgy fogalmazott, hogy bizonyos fokig menthető a Törökországba s Jordániába irányuló csempészés, mivel az ENSZ alapokmánya szerint kártalanítani kell azt az országot, amely egy másik ország ellen bevezetett szankciók miatt hátrányokat szenved. Az ENSZ-nek azonban nem voltak milliárdjai erre, így a kőolajcsempészést sokan egyféle kártérítésként fogták fel.

A főtitkár úgy vélte, hogy az olajat élemiszerért programmal kapcsolatos botrány leginkább csak Amerikában "nagy sztori", a világ továbbra is tisztelettel övezi világszervezetet, és megbecsüli tevékenységét.

(MTI)