A lapunk által találomra kiválasztott 25, különböző láncolathoz tartozó magyarországi benzinkút az elmúlt üzemanyagáremelések során rendre ugyanakkor és nagyjából egyforma mértékben emelte árait. A januári és április 1-jei árak összehasonlításában a gázolaj a legtöbb helyen 18, a benzin pedig 17-18 forinttal volt drágább. Április 11-re a táblák - a hivatalos Mol-emelésnek megfelelően - 5 forinttal magasabb gázolaj-, illetve 7 forinttal magasabb benzinárakat mutattak. Kisebb - beszédes - eltérések azért tapasztalhatók voltak. A többieknél általában olcsóbb benzinkutat üzemeltető Tesco budaörsi kútja például a többieknél 4 forinttal nagyobb mértékben emelt. (A Gazdasági Versenyhivatal épp ebben az időszakban vizsgálta a cég árképzését, de utóbb semmi kivetnivalót nem talált rajta.) A hasonló elveken működő Cora a 95-ös benzin áremelésében versenytársainál kevésbé bizonyult mohónak, az Esso szombathelyi egysége csak mintegy 10 forinttal növelte a gázolaj és a 95-ös benzin árát. A jó nevű magyar benzinkútcégek nagy része a Moltól vásárolja az üzemanyagot: információnk szerint mindkét benzinfajtát, illetve a gázolajat is régóta a Mol által közzétett hivatalos kúttarifánál 13 forint 60 fillérrel alacsonyabb áron szerzik be.

A Shell Hungary elnök-vezérigazgatója, Varga István azzal indokolta az áremelések időpontjának és mértékének látszólagos összehangoltságát, hogy a Mol kiskereskedelmi árainak bejelentésével egy időben nagykereskedelmi árait is módosítja, így nekik mint vevőknek elemi gazdasági érdekük ugyanakkor és ugyananynyival árat változtatni. Cége és a Mol között nincs semmiféle megállapodás az árak összehangolásáról - szögezte le. Bár minden egyes kút tarifáit egyedileg határozzák meg, Varga István úgy vélte: nem elsősorban az árakban kívánnak versenyre kelni a helyileg esetleg megjelenő konkurensekkel, hanem a szolgáltatás minőségével. Úgy vélte, elmúlt évi eredményük igazolja stratégiájuk helyességét.

Kissé más helyzetben kell legyen az OMV Hungária, amely termékeinek jó részét az osztrák anyacég schwechati finomítójából szerzi be. Tapasztalatunk szerint azonban a magyar cég a többiekhez hasonló következetességgel követi a Mol árváltozásait. Pécsi-Szabó Miklós ügyvezető kifejtette: az ár kétharmad része eleve adó, így a finomítók közötti esetleges technológiai különbség alig jelenik meg a végfelhasználói árban. Csakúgy, mint a Mol, az OMV is a nemzetközi trendek alapján dönt az árakról, így nagyjából ugyanazon alapadatokból hasonló árak jönnek ki - tette hozzá. Lehet, hogy az áremeléseink automatikusnak tűnnek, de ez nincs így: minden árat egyedileg határozunk meg - szögezte le, határozottan cáfolva, hogy áraikat a Mollal vagy bármely más céggel egyeztetnék. Varga Istvánhoz hasonlóan kifejtette: az olcsóbb kutakkal nem áraikkal, hanem szolgáltatásaikkal kívánnak küzdeni.

Bár a Jet-kutak szintén akkor változtatnak, amikor a Mol, ám tapasztalataink szerint az üzemeltető ConocoPhillips Kft. rendre igyekszik a hivatalos áraknál alacsonyabbakkal kijönni. Ezt - Sárosi Miklós ügyvezető szavai szerint - a költségek alacsonyan tartásával érik el: a többiektől eltérően kútjaik üzemeltetését nem vállalkozókkal, hanem cégen belül oldják meg, nem osztanak ajándékokat, alacsony a marketing-költségvetés, és mivel a ConocoPhillips egy amerikai központú világcég, az ottani vállalatirányítási rendszereket alkalmazva alacsonyabbak a működési költségeik is. Ők a Moltól és más forrásból is vásárolnak. A hipermarketek diszkontkutjaitól eltérően nekik "ebből kell megélniük", így tevékenységük - ilyen alacsony árak mellett is - nyereséges.

Bár a Mol részéről hivatalosan nem kívántak nyilatkozni a témában, az olajtársaságnál szintén egyértelműen cáfolták, hogy az üzemanyag-értékesítést követően bármiben is megkötnék viszonteladóik kezét. Tapasztalataik szerint ráadásul néhány éves távlatban üzletpolitikai okokból egyes cégek igenis változtatnak haszonkulcsaikon. Jelenleg nagyobb kedvezmény elsősorban az újonnan megjelent szereplőket - mint például a Klubpetrol, a Tesco, a Cora vagy az Auchan - jellemzi, de egy-egy kút közelében, ha külső hatás folytán változik a várható kereslet, sokszor a már régi piaci szereplők is hajlandóak hozzányúlni az árhoz. Igaz viszont az is, hogy az ismert nagy márkák nemritkán inkább a bezárás mellett döntenek, semmint hogy visszavegyenek a profitból.

A Gazdasági Versenyhivatalnál nem kívántak hivatalosan nyilatkozni az ügyben, ám a szakértőik azt mondták: a benzinkutas cégek áraikat az olaj nemzetközi árának változásához igazítják, ami piackövető magatartásnak számít. A kartellgyanú ez ügyben fel sem merülhet - állították a szakértők. A kutak közt meglévő különbség szerintük azért állandó, mert üzemanyagáraikat a különböző társaságok több év alatt kialakult értékesítési szisztémájuk szerint határozzák meg. A társaságok zömének nincs túl sok mozgástere, mert többségük ugyanattól a társaságtól veszi a benzint, az import ugyanis túl drága lenne. Meg aztán a benzin árából tekintélyes részt kitevő adókra sincs semmilyen hatásuk. Versenyjogi szakértők szerint nem lehetetlen, hogy egy társaság piacszerzés céljából szembemenjen a folyamatokkal, egy ilyen manőverhez azonban nem kevés likvid tőkére lenne szükség. (M. I. A.)

Kútkörkép április 11-én

Árverseny a benzinkutaknál: oly távol van tõlem, és mégis közel