A magyar sajtó elmúlt évtizedének adatai riasztónak tűnnek ugyan, de a mélyben komoly változások érlelődnek, amelyek a következő években akár sikertörténetté is alakíthatják a hazai írott sajtó piacát - jelentette ki a napokban Levendel Ádám, a Szonda Ipsos elnök-vezérigazgatója a Magyar Lapkiadók Egyesületének Siófokon tartott szakmai konferenciáján.

Levendel kiemelte, hogy miközben a közéleti lapok példányszáma - elsősorban a magyar politikai élet presztízsvesztése következtében - az elmúlt hat évben a felére zuhant vissza, addig a bulvárlapok növekvő számának és olvasottságának köszönhetően az írott sajtó egésze alig vesztett pozícióiból. A Szonda Ipsos vezetője hozzátette, minden korábbi borúlátó jóslat ellenére érzékelhetően nőtt az újságok és folyóiratok gazdasági-társadalmi fontossága.

A képhez hozzátartozik, hogy miközben a hirdetési piacból az elektronikus médiumok látványos térnyerése miatt az írott sajtótermékek egyre kisebb szeletet tudnak kihasítani, addig a lapok reklámbevételei abszolút értékben továbbra is emelkedtek. A sajtó egyre inkább kihasználja a direkt marketingben rejlő lehetőségeket, azaz a kiadványokkal együtt különféle íz-, illat- és egyéb termékmintákat juttat el az olvasókhoz. Márpedig ezzel a módszerrel olyan szolgáltatást tud nyújtani, amilyenre az elektronikus médiumok képtelenek.

A konferencia előadói közül többen is kiemelték, hogy a lapkiadásban folyamatosan nő a tulajdonosi koncentráció, ezzel párhuzamosan a külföldi lapkiadók tulajdonosi részesedése. Levendel Ádám hangsúlyozta: a tőkeerős külföldi tulajdonosok az elmúlt egy-két évben hatékonyan csökkentették a kiadói költségeket, de a megtakarítások legnagyobb részét az újságírók elbocsátásával érték el. A tanácskozáson elhangzott, az európai sajtóban már öt-tíz éve lezajlott folyamathoz igazodva Magyarországon is felgyorsult az újságírók alkalmazotti státusának megszüntetése: mára idehaza is általános gyakorlattá vált a megbízási szerződéssel történő foglalkoztatásuk.

A konferencián többen is foglalkoztak az újságíróképzés problémáival. Zöldi László főiskolai tanár elmondta, jelenleg - a felsőoktatási rendszeren kívüli képzésekkel együtt - mintegy száz helyen oktatnak kommunikációt, az egyetemeken-főiskolákon pedig több mint nyolcezren tanulnak valamilyen médiakurzuson. Zöldi szerint óriási a túlképzés, a végzősöknek alig harmada-negyede képes elhelyezkedni a szakmában.

Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) elnöke bejelentette: még az idén megreformálják a folyóirat-támogatási rendszert. Ennek legfontosabb eleme, hogy megkezdődik a hetven legfontosabbnak ítélt folyóirat egyszerűsített auditálása, amellyel az NKA szeretné ellenőrizni a támogatási pályázatokban feltüntetett példányszámok valódiságát. Az idén a 429 tavalyi pályázóból összesen 248 folyóirat részesül az NKA támogatásában: a megközelítőleg egymilliárd forintos pályázati keretből százezertől több tízmillió forintig terjed az egyes lapoknak juttatott összeg. A legtöbb pénzt a szépirodalmi és az ismeretterjesztő kiadványok kapják, mint például a Színház, a Kortárs, a Holmi, az Új Művészet, a Balkon vagy a Magyar Iparművészet.