Az MSZP által kezdeményezett, a nem közszereplők állambiztonsági adatait is közérdekűvé nyilvánító javaslatról van szó, amelynek elfogadásához a képviselők kétharmadának támogatása szükséges.

Miként az egész ügynökügyben, az alkotmánymódosítást illetően is megosztottak a képviselők. A törésvonal ma már elsősorban nem a pártok között, hanem a frakciókon belül mutatható ki, a kisebbségben lévő s a nemzetbiztonsági érdekeket védők és a nyilvánosságpártiak között. A kisebbségi véleményt az MSZP-ben többek között Horn Gyula, a Fideszben pedig Kövér László képviseli. (A Fideszen belüli megosztottságot például Pokorni Zoltán alelnök is elismerte, de a nézetkülönbség tetten érhető például a Kövér vezette nemzetbiztonsági bizottság azon módosító indítványában is, amely az alkotmányban is védené a nemzetbiztonsági érdekeket.) Információnk szerint az ellenzéki frakció többsége igennel fog szavazni, annak ellenére, hogy a kormánypártiak leszavazták módosító indítványaikat.

Az ügyben még az állambiztonsági iratok nyilvánosságát a rendszerváltás óta követelő SZDSZ sem egységes. A frakció nem hozott ugyan kötelező érvényű döntést, de azt jelezték, hogy a liberális képviselőcsoport többsége igennel voksol majd.

A megosztottság miatt a többi frakció sem kötötte meg képviselőinek a kezét, ezért ma megjósolhatatlan a két hét múlva esedékes szavazás végeredménye. Azzal mindenesetre valamenynyi frakció tisztában van, hogy a kudarcért valakinek "el kell vinnie a balhét". Ez a felismerés pedig az alkotmánymódosítás esélyeit jelentősen növeli, vélték parlamenti forrásaink.

A bizonytalansági tényezők között említendő, hogy a politikusok még abban is megosztottak, egyáltalán szükséges-e, illetve jogállami megoldás-e az alaptörvény megváltoztatásával - pontosabban kiegészítésével - kiküszöbölni az előterjesztők számára nyilván kellemetlen alkotmánybírósági kontrollt. Jelenleg azt sem lehet fölmérni, hogy az alaptörvény megváltoztatásának esetleges kudarca egyben az állambiztonsági iratok felszabadítására tett erőfeszítések végét is jelenti-e.

Végső soron tehát néhány szavazaton múlhat az eredmény. A kormánypártok emiatt már előkészítették a B-tervet: ha az alkotmánymódosítás elbukna, egyszerű feles döntést igénylő jogszabályban próbálnák közérdekűvé nyilvánítani a nem közszereplők állambiztonsági adatait. Ebben az esetben viszont az Alkotmánybíróság mondhatja ki a végső szót - a végén tehát még jogállami megoldás is születhet.

Aláírásra készen