A szervezet kezdeményezésére korábban 110 neves közéleti személyiség Sólyom László volt alkotmánybírósági elnököt javasolta államfőnek. A Védegylet szerint, bár Sólyom köztudottan konzervatív értékrendet vall, nyitott a környezetvédelmi és a szociális értékekre is, és személye garanciát jelentene arra, hogy a köztársasági elnök továbbra is a jogállamiságot és a demokratikus politikai kultúrát reprezentálná.

A Védegylet rendezvényén élesen bírálták Glatz Ferenc akadémikust. Schiffer András ügyvéd felháborítónak nevezte, hogy "a magyar liberális párt számára megfelelő jelölt az utolsó kommunista kormány kultuszminisztere", Sükösd Miklós szociológus pedig azt állította: Glatz, aki egy ideig az MTA Történettudományi Intézetének párttitkára is volt, a Németh-kormány tagjaként közpénzekkel is segítette a (szerinte "magánalapítványaként" működő) Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány létrejöttét. Mint mondta, a Glatz melletti kiállás rossz fényt vet a szociáldemokrata irányba megújulni vágyó MSZP-re és a rendszerváltó SZDSZ-re. Ráadásul egyetlen érvet sem tudtak felhozni Sólyom ellen, akinek a jelöltségéhez ötven képviselő aláírása kellene.

A Népszabadság kérdésére Schiffer András elmondta: nem érzik a civil politika vagy lobbizásuk kudarcának, hogy Sólyom lekerült a pártok napirendjéről. "Elvetjük a színfalak mögötti alkudozásokat. Bíztunk a kezdeményezés morális súlyában" - mondta Schiffer. Jávor Benedek ehhez annyit fűzött hozzá: a Védegylet a közelmúltban megkereste a pártok képviselőit, és közös asztalhoz ültette őket. Kiderült: a "magánemberként" jelen lévő Csapody Miklós (MDF), Eörsi Mátyás (SZDSZ) és Illés Zoltán (Fidesz) egyaránt "elfogadható" jelöltnek tartotta Sólyom Lászlót - a szocialisták azonban akkor már felsorakoztak Szili Katalin mögé. "Nem tudtunk túllépni a pártpolitikai logikán" - ismerték el a civil szervezet vezetői.

'Egyetlen érvet sem tudtak felhozni Sólyom ellen'