Strasbourgi ülésén az EP állásfoglalást szavazott meg, és abban az Európai Bizottsághoz intézett javaslatokat a dopping témakörében, demonstrálva, hogy a kérdésnek egyre növekvő fontosságot tulajdonítanak a nemzetközi szervezetekben, így az EU-ban is.

A dokumentumból egyebek között kitűnik az EP abbéli aggodalma, hogy a doppingszerek (köztük az élelmiszer-kiegészítő anabolikus készítmények) fokozott használata az amatőr és hivatásos sportolók fizikai és lelki egészségét veszélyezteti. A parlament integrált - az oktatást, a kutatást, a tájékoztatást egyformán magában foglaló - politika folytatására szólította fel a brüsszeli bizottságot doppingügyben, továbbá kérte, hogy a 2007-től érvénybe lépő uniós kutatási keretprogramban kapjon külön helyet a doppingellenes kutatás, illetve azt is fontosnak tartotta leszögezni, hogy az EU intézményei erősítsék az együttműködést a nemzetközi doppingellenes szervezettel (WADA).

Felszólalásában Schmitt Pál elmondta: az EU aláírt alkotmányos szerződésében is szerepel a sport mint a nevelés fontos eszköze, mint lehetőség a szociális kohézióra és az egészséges életmódra. "A doppingolás a sport lényegét veszélyezteti, hiszen megszűnik az egyenlő esély elve, súlyosan sérül a fair play, a tisztességes versenyzés szellemisége, a teljesítmény elválik a befektetett munka mennyiségétől és minőségétől."

A dopping a versenyzők egészségére is veszélyes, a szakirodalom több száz halálesetet tart nyilván - szögezte le a magyar szakember. Utalt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábbi elnökének, Juan Antonio Samaranchnak arra a megállapítására, amely szerint "a dopping a sport halála".

A veszélyes teljesítményfokozók megjelentek a szabadidősportban és a fitnesztermekben is, a termelés, a kereskedelem és a fogyasztás most már tömeges méretekben folyik, gyermekek millióit is veszélyezteti - hangoztatta Scmitt Pál. "A doppingellenes küzdelem világszerte három fronton zajlik: a megelőzés, felvilágosítás és nevelés frontján, ellenőrzéssel - a tudomány által kínált korszerű módszerekkel, a versenyek előtt, alatt és után -, illetve szigorú büntetések alkalmazásával, vagyis olyan szankciókkal, melyek elég erősek ahhoz, hogy elrettentsenek" - mondta.

Az EU az elsőként említett két területen vehet részt a széles körű doppingellenes összefogásban, a büntetés viszont nem a kompetenciája, jóllehet néhány országban már elfogadtak olyan törvényt, amely a doppingolást szigorúan bünteti, hasonlóan a kábítószerhez - fejtette ki a magyar képviselő.

"Magam is javaslom, hogy vegyünk részt aktívan a sport megtisztításában, ha úgy tetszik, megmentésében. Vegyük komolyan alkotmányunk üzenetét, és működjünk együtt az eddiginél szorosabban a WADA-val. Jelenleg az EU 25 országából csak 12-ben található akkreditált laboratórium. Segítsük hozzá a másik 13 országot, hogy hozzájussanak ehhez a nagy értékű technikai felszereléshez, alakítsuk ki az Európai Unió egységes ellenőrző hálózatát, ami lehetőséget kínál a szoros együttműködésre nemcsak az ellenőrzés, hanem sporttudományos kutatások terén is. Ne felejtsük, hogy a sporttudomány már intenzíven foglalkozik egy új eljárással, amely még az eddiginél is veszélyesebb lehet: a géndoppinggal" - hangoztatta Schmitt Pál.

A MOB-elnök a vitát követően az MTI-nek elmondta: Magyarország az EU-tagállamok azon csoportjához tartozik, amelyeknek még nincs a doppingellenőrzésekre nemzetközileg alkalmas, akkreditált laboratóriumuk. Egy ilyen vizsgálóintézet kiépítése és felszerelése körülbelül egymillió euróba kerül - tette hozzá.

A vitában elhangzott becslés szerint világszinten hatmilliárd, az EU területén évi kétmilliárd eurós üzlet az anabolikus szerek forgalmazása. Az Európai Bizottság felelőse, Ján Figel a képviselőknek elmondta, a brüsszeli testület egyebek között annak a lehetőségét vizsgálja, hogy összeurópai kampányt folytasson a dopping ellen, illetve azét is, hogy miképpen tudna hatékonyabban együttműködni az átfogó ENSZ-kampánnyal.

(MTI)