Az Országos Meteorológiai Szolgálat által elkészített térképsorozat az átlagos évi szélsebességeket mutatja meg az ország egész területén 25 métertől 150 méteres magasságig. Wantuchné Dobi Ildikó, a meteorológiai szolgálat osztályvezetője lapunknak elmondta: a mérések azt igazolták, amit korábban is sejtettek, vagyis, hogy a Dunántúl északi része a legalkalmasabb szélerőművek építésére. Ezen térségben egyes helyeken, százméteres magasságban másodpercenként hat méter a szél éves átlagsebessége. Ilyen szélsebesség mellett már érdemes erőművet építeni. Az Alföld egyes részein az éves átlagsebesség másodpercenként 5 méter körüli , ami szintén megfelelő.

Jelenleg csupán hat szélturbina üzemel Magyarországon, ám a beruházók a környezetvédelmi hatóságokhoz mintegy 600 különböző helyszínre adtak be engedélykérelmet. Az engedélykérelmek összesen mintegy 700 megawattnyi kapacitásra vonatkoznak. Ez a teljes igény ugyan az országra jellemző széljárási adottságok szempontjából reális lenne, de a technikai lehetőségeket messze meghaladja. A magyar villamosenergia-hálózat szélenergiából különböző vélemények szerint legfeljebb 200 megawattnyi áramkapacitást képes befogadni. A változó szélsebességek miatt egyenetlen áramellátást ugyanis a rendszer csak ilyen mértékben képes tolerálni. (Ausztriában nincs ilyen probléma.) Az országban 200 olyan helyszín van, ahol természetvédelmi szempontokat figyelembe véve a hatóság nem ellenzi szélerőművek létesítését.

Tóth Péter, a Magyar Szélenergia Társaság elnöke lapunknak elmondta: a jelenleg működőkön túl Újrónafőn, Vépen és Erken 1-1 újabb szélerőmű kivitelezése kezdődött meg, amelyek júliustól már áramot termelnek. További 1-1 szélerőmű - Kisigmándon és Károlyházán - kapott támogatást a nemzeti fejlesztési terv pályázatán, ám a nyertesek még nem kötöttek szerződést a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal. Az öt új szélkerékkel a jelenleg szélenergiából származó 3250 kilowattos áramtermelő-kapacitás 6200 kilowattal emelkedik.