A világgazdaság jórészt azon a pályán haladt, amelyet már szeptemberi jelentésében felvázolt az IMF. A globális növekedési ütem elérte a hat százalékot 2003 végén és 2004 elején, ám ezt követően számottevően lassult a bővülés mind az ipari termelésben, mind a nemzetközi kereskedelemben. Ennek oka részben az volt, hogy a világgazdaság ésszerű, fenntartható tempóra állt rá. A helyzet kialakulásának másik oka viszont, hogy az olaj drágult. A friss adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy az ütem nem csillapodik tovább, s idén a világgazdaság megint jó iramban bővülhet. Igaz, az olajárak változatlanul kockázati tényezőnek tekintendők.

Az IMF számításai szerint a világgazdaság tavaly 5,1 százalékkal növekedett, az idén várhatóan 4,3 százalékos sebességet tarthat, jövőre pedig 4,4 százalékost. Az Egyesült Államok a tavalyi 4,4 százalék után 2005-ben 3,6 százalékot érhet el, Kína 9,5 százalék helyett 8,5 százalékot, míg az eurózóna kettőről 1,6 százalékra lassít, ezen belül Németország 1,7-ről 0,8 százalékra. Japán a 2004-es 2,6 százalékos növekedési rátáját meg sem közelíti az idén, amikor csupán 0,8 százalékos növekedést könyvelhet el.

A fellendülés tehát kiegyensúlyozatlan a régiók között. Az Egyesült Államok és Kína jól húz, míg Európa - az erős euró, a gyenge export és az alacsony belső kereslet miatt -, valamint Japán csak szerény mértékben. Ez a helyzet párosul persze azzal, hogy az Egyesült Államokban a folyó fizetési mérleg hiánya rekordnagyságúra duzzadt - elérte a GDP 5,7 százalékát -, ennek nyomán leértékelődött a dollár, miközben a folyó mérlegekben többlet halmozódott fel Ázsiában, Japánban, a közel-keleti olajtermelő országokban és kisebb mértékben az euróövezetben is.

Az olaj ára magas és ingadozó marad - véli az IMF. Ennek oka az élénk kereslet és a szűk kapacitás. Bizonytalanság övezi mind az OPEC terveit, mind a szervezethez nem tartozó termelők lehetőségeit.

A világgazdasági fellendülést az IMF szerint fel kellene használni a globális pénzügyi egyensúlytalanságok - például az Egyesült Államokban a költségvetési és folyó hiány - kezelésére, valamint a nemzetközi kereskedelem további liberalizálására.

A valutaalap jelentésének az új uniós tagokról, valamint a csatlakozni készülő országokról szóló elemzése kiemeli, hogy az átalakulás kezdete óta a térség a legjobb évét hagyta maga mögött 2004-ben. Az erőltetett ütem azonban kissé visszafogottabbá válik, s nyilvánvalóan hátrányosan érintheti a régiót, ha a nyugat-európai gazdaságok tartósan lassuló tempót vesznek fel, ha a dollár tovább gyengül, s ha drága marad az olaj. A bankok számára kockázatokat rejt magában a háztartások eladósodási hajlandósága - váratlan visszaesések és árfolyammozgások esetén. Közép-Európa számos országában a romló költségvetési helyzet a folyó mérlegek hiányának emelkedését idézte elő. A beruházási tevékenység élénkülését arra kellene felhasználni, hogy a büdzséket rendbe tegyék.

Az IMF szerint a magyar gazdaság a tavalyi négy és a 2003-as három százalék után az idén 3,7, jövőre 3,8 százalékkal növekedhet. A bővülést segítő tényezők között a fogyasztás helyébe a beruházás és az export lépett, és mérséklődött az inflációs nyomás is. A kettős deficit - a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiányának együttese - azonban kockázati tényező, különösen a külső finanszírozási igény emelkedése miatt. A középtávú fiskális célok nem látszanak túlzottan eltökéltnek, ezért a kiadásokhoz határozott kézzel hozzá kellene nyúlni, a bizalom visszaszerzése, a folyó hiány csökkentése és az euró bevezetése végett - javasolja az IMF.

Az IMF és a Világbank washingtoni tavaszi ülésszaka előtt, a hét végén az amerikai fővárosban üléseznek a hetek pénzügyminiszterei és központi banki kormányzói, s minden jel arra utal, hogy elsősorban az olajárakról tanácskoznak majd. A japán pénzügyminiszter azt mondta, hogy a termelőknek kötelezettséget kellene vállalniuk a kínálat fenntartása, a fogyasztóknak meg a hatékonyabb energiafelhasználás mellett.

Az olaj ára, amely a múlt hét elején meghaladta az 58 dollárt hordónként, tegnap már 52 dollár alá esett arra a hírre, hogy Kína olajkereslete várhatóan mérséklődik. A Nemzetközi Energia Hivatal (IEA) elemzését azonban az OPEC megkérdőjelezi, mondván, Kína egyáltalán nem csökkentette megrendeléseit.

Amerikai olajmunkás