Az ötévesre tervezett "genográfiai" programot egy magánalapítvány finanszírozza. A munkához a National Geographic Society adja a terepi kutatási támogatást, az IBM biológiai kutatóközpontja pedig az adatfeldolgozási hátteret. A részt vevő kutatók célja, hogy minél több DNS-mintát begyűjtsenek a ma élő emberektől, a modern társadalmakból és a több száz generáció óta azonos helyen élő, másokkal nem nagyon keveredő őslakos népektől. A tervek szerint több mint 100 ezer DNS-mintát fognak elemezni.

Az adatszolgáltatásban elvileg bárki részt vehet, ha mintegy 100 dollárért megveszi a mintavételhez szükséges csomagot, és beküldi a saját mintáját (a szájüregéből vett kenetet). Az önkéntesek számára a részvétel azzal az előnnyel jár majd, hogy a saját őseiről, azok vándorlásairól és keveredéséről is képet kap a program internetes oldalán.

A kutatástól azt várják, hogy ismeretlen részletekre derít majd fényt az emberiség múltjából, és felrajzolja a Föld benépesedésének történetét. A program jelentőségét - némi túlzással - a szakértők egyrészt a humán genom projekthez hasonlítják (amely többek között bebizonyította, hogy az egyes rasszokon belül sokkal nagyobb genetikai eltérések vannak, mint az eltérő bőrszínű csoportok között, vagyis az emberiség genetikailag egységes), másrészt a Holdra szálláshoz, amellyel sikerült betömni a Naprendszerre vonatkozó tudásunk hézagait.