A közgyűlés a nemzetközi szerződés ratifikálására szólította fel a tagállamokat, amelyek szeptember 14-től írhatják alá az új szerződést. A konvenció azután lép életbe, hogy 22 ország ratifikálta.

A hétéves tárgyalási folyamat eredményeként tető alá hozott egyezmény immár a 13. terrorizmus elleni konvenció, de az első olyan, amelyet a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrorcselekmények után fogadtak el. Nicolas Michel, az ENSZ-főtitkár jogi ügyekkel foglalkozó helyettese hangsúlyozta: az új egyezmény elfogadása révén a (büntető)jog eszközeivel gyakorlatilag lefedték a terrorizmus minden lehetséges formáját.

A szerződéssel azt kívánják megakadályozni, hogy törvénytelen hálózatok atomfegyvereket birtokoljanak vagy azokkal fenyegessenek. Az egyezmény kötelezi a kormányokat azon személyek büntetőjogi felelősségre vonására és kiadására, akik hasadó anyagokat vagy nukleáris eszközöket birtokolnak, vagy ilyen anyagok birtokában másokat fenyegetnek. A szerződés az egyes országok közötti információcserét és segítségnyújtást is előirányozza.

A megállapodást Oroszország kezdeményezte 1998-ban, hogy az állami szervek ellenőrzése alól kikerülő atomrobbanófejek ne kerülhessenek terrorista csoportok kezére. Alekszandr Lebegy akkori orosz nemzetbiztonsági vezető közlése szerint Moszkva akkoriban mintegy száz, bőrönd méretű atomfegyverrel nem tudott elszámolni.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kimutatása szerint az elmúlt években gyakoribbá váltak a hasadó anyagok illegális kereskedelmével kapcsolatos esetek: 1993 óta 650 ilyen bizonyított esetről tudtak, tavaly azonban számuk már mintegy százzal emelkedett.

Az új egyezmény szövegtervezetét nemrégiben fogadta el az ENSZ-közgyűlés jogi bizottsága, miután négy ország visszavonta a szerződés elfogadását mindaddig akadályozó módosító indítványát. Pakisztán előzőleg azt akarta, hogy a szerződés csak a kormányok általi atomfenyegetésre vonatkozzon. Kuba azt szerette volna, hogy az egyezmény hatálya terjedjen ki a kormányhadseregekre. Az Egyesült Államok kikötötte volna, hogy a hasadó anyagok békés célú felhasználása nem szolgálhat fegyverprogram leplezésére. Irán pedig olyan szövegmódosítást javasolt korábban, amely engedélyezte volna a nukleáris eszközök és anyagok békés célú kereskedelmét.

(MTI)