Nagyon sok a félreértés az EU szolgáltatási piacát liberalizálni kívánó Bolkestein-irányelv körül - mondta kedden lapunk kérdésére Brüsszelben Csizmár Gábor. A munkaügyi miniszter - aki az évente megrendezésre kerülő foglalkoztatási hét szakmai eseménysorozatára érkezett a belga fővárosba - emiatt javasolta, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács vitassa meg az Európában is sok vihart kavart kérdést. A miniszter szerint jóval kisebb a kormány és a munkavállalói oldal véleménye közötti különbség, mint ahogy a szakszervezetek vélik. Csizmár Gábor állítja: az új tagországok szakszervezeteit jórészt csak a nyugat-európai társaikkal való szolidaritás vette rá, hogy a márciusi, brüsszeli monstre tüntetésen kiálljanak a "Frankenstein-direktívának" csúfolt uniós irányelv ellen. - Itt a fő választóvonal a régi és az új tagországok között húzódik - fejtette ki a miniszter, általánosságban is úgy vélve: nincs első és másodosztályú Európa. Felvetésünkre, hogy Románia EU-csatlakozásával Magyarország nem kerül-e azon tagállamokéhoz hasonló helyzetbe, amelyek a mostani "újaktól" féltik a piacukat, a politikus azt felelte: az egyes országoknak meg kellene osztaniuk egymással munkaerő-piaci előrejelzésüket, s a folyamatot adott esetben "moderálni kell". A szívóhatást Magyarországon is érzékelték: az uniós csatlakozás óta tízszeresére nőtt a szlovák állampolgárságú munkavállalók száma.

Mint Csizmár kifejtette, a huszonötök igen nehézkesen, a versenyképességet hátráltatva működnek; ennek példájaként a "munkaerőstop" is felhozható. Nem váltak be az új tagországokból érkező "invázióval" kapcsolatos jóslatok sem - Magyarország ezért továbbra is a munkaerő szabad áramlásának teljes biztosítását sürgeti.