Ez a város rendkívül vonzó
- Negyedik főpolgármesteri ciklusát tölti. Lehet ezt tovább csinálni?
- Ha 1990-ben azt kérdezték volna tőlem, vajon 16 év múlva is én ülök-e majd ebben a székben, azt válaszoltam volna, valószínűleg nem. De - mint a példa is mutatja - ez is megvalósítható.
- Döntött már a 2006-os indulásról?
- A főpolgármesterség közvetlen választással elérhető legfontosabb tisztség, engem pedig már négyszer választottak meg a budapestiek. Én már nem remegek a hatalomért. Dolgozni szeretnék, teljesíteni, amit 2002-ben vállaltam. A munkában vagyok érdekelt, ezért az előre hozott kampányt kifejezetten ártalmasnak tartom, ebbe nem is szállok be. Jó volna, ha a szocialisták minden fontos politikusa is az együttműködés idejének tekintené a mostanit. Mindenki tudja: a szocialista-liberális kormány a budapestieknek köszönheti a választási győzelmét, és jövő tavasszal a parlamenti választási győzelem nem lehetséges a budapestiek támogatása nélkül. Mindannyiunk politikai jövője azon múlik, mi lesz itt tavasszal.
- Lehet még olyat ígérni a budapestieknek, amire azt mondják, mégis Demszkyre fogok szavazni?
- Nem. Csak dolgozni lehet, a korábbi választási ígéreteket teljesíteni. A budapestiek eredményeket várnak. Ez a kormányra is igaz, és ez is összeköt minket a Gyurcsány-kabinettel. Lemaradásban vagyunk, és most együtt kell belehúznunk. Ezt a pártok is tudják, és ez az oka, hogy minden korábbinál zökkenőmentesebb a munka a fővárosi koalícióban. Idén alkottuk meg például a legkorábban, a legkevesebb vitával a költségvetést, a korábbi, egymásnak szóló üzengetés, olykor zsarolás nélkül. Városüzemeltetési feladatokra - mint az útfelújítás, a kátyúzás, az útburkolati jelek felfestése, a köztisztaság, az aluljárók rendbetétele vagy a kulturált kutyatartás programja - idén és a következő években többet fordítunk, mint korábban.
- Minek a rovására? Honnan lett mindezekre hirtelenjében pénz?
- Három fő forrása van. Az egyik bármilyen meglepő, de a működési eredmény - azaz a bevételek és a kiadások különbségeként megmaradó megtakarítás - egy része. A másik, hogy 15 éve ez az első kormány, amelyik pénzt ad az utak felújítására és a tömegközlekedés működtetésére. Ez 16 milliárd forintot jelent. Emellett belső átcsoportosításokból is van pénz. A 399 milliárd forintos büdzsében 156 milliárdot különítettünk el fejlesztésekre.
- Félő, hogy mindennek nem sok látszata lesz, legalábbis a választásokig. A nagykörúti villamoscseréből például jövőre annyi valósul meg, hogy megérkezik a prototípus. Vagy említhetnénk az ön által sokszor szóba hozott, nagy útfelújítási programot, amelyhez egyelőre nem látszik az ígért állami pénz. És nem lesz kész politikai fő műve, a 4-es metró sem.
- A kormánnyal közös útfelújítás részleteiről éppen múlt héten egyeztettem Kolber miniszter úrral, nyáron a terveknek megfelelően indul a munka. A 4-es metró építését a kormánnyal közösen elkezdtük a Baross téren, jövőre kezdődik az állomások építése és az alagútfúrás. A nagykörúti villamosokat már építik Bécs mellett, jövő tavasztól folyamatosan érkeznek. Sorban jönnek a Volvo-buszok, és folyik a trolik cseréje. A rákospalotai szemétégetőt is átadjuk az idén, pedig az Orbán-kormány azt is leállította. Vagy említhetném a csepeli szennyvíztisztítót, Európa egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházását: az előző kormánynyal nem tudtunk megállapodni, ezzel a kormánnyal igen. Ha a budapestiek azt tapasztalják, hogy egy beruházás megy, akkor is támogatják, ha az építkezés bosszúságot okoz. Nem kell ahhoz befejezni, hogy a polgárok úgy érezzék, végre történik valami.
- Kötelező feladatokat sorolt. Ha nincs füstgázmosó, be kell zárni az égetőt, és Budapest belefullad a szemétbe, a szennyvíztisztító pedig az uniós vállalások betartásához kell. Nem gondolja, hogy Budapestnek az infrastrukturális fejlesztéseken túl valami többre is szüksége lenne?
- Nem olyan presztízsberuházásokban gondolkodunk, mint amilyen a Nemzeti Színház volt. Ehelyett ugyanannyi pénzből felújítottuk csaknem az összes budapesti színházat. Nem kurzusfilmet finanszíroztunk, hanem létrehoztunk egy olyan artmozihálózatot, amihez hasonló csak Párizsban létezik. Nem alapítottunk kurzusmúzeumot, hanem új levéltárat építettünk, és rangjához méltóan felújítottuk az ország leglátogatottabb közgyűjteményét, az állatkertet. Vagy említhetném a Szabó Ervin könyvtár és a fiókkönyvtárak felújítását, ami szerintem nagyobb jelentőségű bármilyen presztízsberuházásnál. Nem tűzijátékra költöttünk, hanem olyan rendezvényekre, mint a Tavaszi Fesztivál vagy a Diáksziget, amelyek mára a világ legnagyobb előadóit hozzák a városba. Ami a kérdésben foglalt kritikát illeti: mindez nem merülne fel ilyen élesen, ha a budapestiek nem éreznék úgy, hogy a városban lelassultak a dolgok. Az utak állapotán mint egyfajta állatorvosi lovon megjelent a város összes finanszírozási problémája. Miközben egyre több az autó és az állam óriási bevételekhez jut a benzin adójából, az önkormányzatok 14 évig egyetlen fillért sem kaptak vissza az utak felújítására. A kátyú mindenhol probléma, amit a városok egyedül nem tudnak megoldani. Tavaly viszont sikerült megállapodnom a miniszterelnökkel, és idén már az állam is a zsebébe nyúl. Jelentős útfelújítási programot indítunk, idén 48 kilométer utat hozunk rendbe több mint tízmilliárd forintból, a munkálatok nagy részét a nyáron elvégezzük.
- Örömmel halljuk, így majd szép, sima aszfalton állunk a dugóban. Nyilvánvalóan hiányzik néhány híd és út a városnak.
- Minden városfejlesztési tervünkben szerepel a külső kerületeket összekötő Körvasút menti körút, valamint az ahhoz tartozó aquincumi híd megépítése. De csak a kormány vagy az EU támogatásával tudjuk megépíteni.
- A napokban vették ki a hidat az EU-pályázatok közül, mert az unió úgysem ad rá pénzt...
- Az, hogy egyáltalán ennyit tudunk fejleszteni Budapesten, azért lehetséges, mert a fővárosban jól megy a gazdaság, az előző évhez képest például tíz százalékkal több iparűzési adót tudunk beszedni. A budapesti Európa második leggyorsabban fejlődő régiója. De az itt keletkező több mint háromezermilliárd forintnyi adó 90 százalékát az állam elvonja. Ebből az következik, hogy az aquincumi hidat - a lágymányosihoz hasonlóan - is a kormánynak kell finanszíroznia.
- Nem lehetett volna több pénzt szerezni Budapestnek, ha a városvezetés, különösen a főpolgármester nem ilyen konfrontatív? A partnerei, az ellenzék, a civilek, a kamara, a kerületek mind felróják, hogy nem lehet párbeszédet folytatni önnel.
- Az Orbán-kormány idején valóban sok volt a konfliktusunk, hiszen nyílt háborút folytattak a város ellen. Most viszont csak az elmúlt héten több miniszterrel tárgyaltam, mint a konzervatív kormány idején összesen. A miniszterelnökkel és négy miniszterrel például a Budapesti Közlekedési Szövetségről, a vasúttal közös fejlesztésekről, panelfelújításokról állapodtam meg. Ilyenkor kifejezetten élvezem a munkámat, sokkal jobban, mint amikor harcolni kell a város jussáért.
- Olyan nagy az egyetértés, hogy már a demokratikus kellékeket sem használják? Nincsenek érdemi viták, az ellenzék előterjesztéseit napirendre sem veszik. Minden a Főpolgármesteri Kabineten dől el, a közgyűlési szavazógép pedig engedelmesen jóváhagyja a néhány ember által meghozott döntést.
- Mint ahogy a kormány döntéseit is elfogadja a parlamenti többség... A város szempontjából ez jó, mert azt jelzi, hogy működik a koalíció. Az MDF-nek, sőt a MIÉP-nek is volt olyan javaslata, amit a koalíció elfogadott. A Fidesz viszont meg sem próbál konstruktív lenni.
- Sokszor a szemére vetik, hogy Budapestnek nincs víziója, karaktere.
- Budapestnek van víziója: az élhető, hatékony és szolidáris város. Van hosszú távú fejlesztési programunk, hétéves tervünk, ötéves középtávú programunk, Podmaniczky-tervünk.
- Tervből tényleg nincs hiány.
- Csak pénzből. Ha csak a fele pénzt kaptuk volna vissza az itt megtermelt adókból az elmúlt másfél évtizedben, mint amit Prága kapott a cseh kormánytól, ma nem kellene azon vitatkozni, hogy melyikünk a fejlettebb. De mégis: 15 év alatt minden kormányzati szűklátókörűség ellenére képesek voltunk talpon maradni és fejlődni. Nem tudok még egy fővárost Európában, amelyet ilyen mértékben magára hagytak volna a kormányai. De most optimista vagyok, hiszen a Gyurcsány-kormány hozzáállása alapvetően más. És bárki bármit mond, a város rendkívül vonzó. Tavaly 21 százalékkal több turista járt itt, mint egy évvel korábban. A befektetők nemcsak a pénzüket hozzák, de szeretnek is itt élni. Ez a legfontosabb jelzés, hogy jó úton járunk. A városnak ízt, karaktert a pezsgő kulturális élet, a fesztiválok, színházak adnak. Ebben jól állunk. Ha kimegyünk a Ráday utcába vagy a Liszt Ferenc térre, megérezzük, hogy ez egy liberális, nyitott város. Ez a város igazi karaktere, és erre nagyon büszke vagyok.
