A közép-afrikai országban egy hónapja kezdődtek meg az első perek az 1994-es tömeggyilkosságok elkövetői ellen. A vádlottak padján 63 ezren ülnek, a meghallgatásokat falusi bíróságok (Gacacák) végzik, gyakorlatilag a szabad ég alatt.

Ruanda szomorú világrekordernek számít: ennyi embert (800 ezret), ilyen rövid idő alatt (alig száz nap) korábban nem mészároltak le. A világ szörnyülködött az esti híradókat látva, majd vacsorázott tovább. A reakciónk azóta sem változott, csupán a helyszínek: ma ugyanígy teszünk Darfurról vagy Kongóról hallva.

Úgyhogy nyugodtan vádolhatjuk naivitással Paul Rusesabaginát, a ruandai Hotel des Mille Collines igazgatóját, aki 1994 tavaszán az utolsó pillanatig bízott benne, hogy a civilizált Nyugat közbelép. A hutu rádió már hetek óta a "tuszi csótányok" kiirtására buzdította a lakosságot, de Rusesabagina (akit az Oscar-díjra jelölt Don Cheadle alakít) csak legyintett. Befolyásos európai üzletfelei voltak, több nyelven beszélt, és mindent elkövetett, hogy szállodájában a fehérek kitűnően érezzék magukat: politikusokat korrumpált, katonákkal csencselt, felkelőkkel tárgyalt - az üzlet érdekében. Nála szálltak meg a békét ígérő ENSZ-katonák, hogy az erőszak kirobbanásakor az összes fehér embert evakuálják, aztán maguk is távozzanak. Az ENSZ a beavatkozás helyett 2500-ról 270-re csökkentette ruandai békefenntartói számát.

A hutu Rusesabagina nem akart hős lenni, de nem volt más választása: csupán tuszi feleségét és gyerekeit akarta megmenteni, de aztán jött a hutu milicisták elől menekülő fél falu, a Mille Collines pedig ötcsillagosból menekültszállóvá változott. Négy ENSZ-katona "védte" őket, de a nagyhatalmak megtiltották nekik, hogy fegyvert használjanak, nehogy "belekeveredjenek" a konfliktusba. Rusesabagina korrumpál, diplomatákat megszégyenítő módon tárgyal a feldühödött hutu milicistákkal, hogy megmentse a gondjaira bízott 1268 menekültet. "Egy jó menedzser minden helyzethez tud alkalmazkodni. Én is ezt csináltam" - mondja erre a valódi Paul Rusesabagina, aki ma Brüsszelben egy taxitársaságnál dolgozik.

A menedzser minden kapcsolatát mozgósította, de a nyugatiak hallgattak. Pedig a tuszi- hutu ellentétet még a belga gyarmatosítók hintették el (akik a tuszikat tették meg vezető rétegnek), míg a fegyverek nagy részét a franciák szállították a felkelőknek. Amikor a belga Sabena elnöke (Jean Reno), Rusesabagina egyetlen működő kapcsolata, odaszól a francia védelmi miniszternek, a hutu támadók azonnal visszavonultak a szálloda környékéről. Az amerikaiak ezalatt arról elmélkedtek, hány halott meríti ki a tömeggyilkosság fogalmát, és mikor jön el az idő a beavatkozásra. Nem jött el. "A mi szemünkben ti még niggerek sem vagytok. Csak koszos afrikaiak" - mondja az ENSZ-kontingens vezetője (Nick Nolte), az utolsó adag whiskybe fojtva bánatát. A néző pedig, aki ugyan nem "nyugati", de azért európai, mélyen szégyenkezve jön ki a moziból.

Berlin, 2005. április

Az igazi Paul Rusesabagina (jobbra) a filmben õt alakító Don Cheadle társaságában egy tavaly novemberi New York-i vetítésen