Felemelheti az egyes szakok államilag finanszírozott felvételi keretszámát az oktatási miniszter, hogy így ellensúlyozza a régi és az új érettségik eredményeinek felvételi ponttá váltásából fakadó esélyegyenlőtlenséget. A felvételi eljárásról szóló kormányrendelet e módosításának az volt az előzménye, hogy a Városmajori Gimnázium szülői munkaközössége nemrég aláírás-gyűjtési akciót indított, hogy változtassák meg az érettségi-felvételi pontszámítási rendszerét.

Az idén már a kétszintű érettségin elért százalékos eredményekből számítják ki a felvételi pontokat. A régi érettségiket viszont csak osztályzatokkal értékelték, így ott a pontátváltásnál az adott osztályzathoz tartozó legmagasabb százalékos eredményt számítják be. Emiatt két szülő már az Alkotmánybírósághoz fordult, mondván, az idén érettségizők így hátrányba kerülhetnek.

A Városmajori Gimnáziumba járó diákok szülei amiatt tiltakoznak, hogy a korábban érettségizettek választhatnak régi és új vizsgaeredményeik közül, aszerint, hogy melyik kedvezőbb számukra. A korábban érettségizettek, ha most emelt szintű matúrát tesznek, és legalább 33 százalékra teljesítenek, megkapják a plusz hét pontot, de ha a régi érettségijük ötös volt, nem az idei 33 százalékért járó 18 pontot ítélik meg nekik, hanem az ötösért járó 30-at. Ez pedig jelentős pontkülönbséget okozhat, ami miatt komoly hátrányba kerülhetnek az idén érettségizők. Márpedig egy ponttal is le lehet csúszni az államilag finanszírozott szakról, amelynél a költségtérítés százezer forint is lehet félévenként.

A választható pontszámítás egyébként egy joghézagból adódik. A kormányrendelet egyik pontja ugyanis azt mondja: a régebben érettségizettek eldönthetik, hogy régi vagy az új vizsgájuk eredményeit számítsák-e be a felvételin. Egy másik pontja pedig úgy szól: aki emelt szintű vizsgát tesz, és legalább 33 százalékot ér el, plusz hét pontot kap a felvételin. A kettőt összeolvasva adódik tehát a lehetőség a legkedvezőbb pontszámok besöprésére.

Az oktatási tárca álláspontja szerint a felvételi lapok beadása után már nem lehet módosítani a jogszabályon. Ezért a felvételi keretszámok átcsoportosításával próbálja orvosolni a problémát. Az idén 62 ezer új hallgatót lehet fölvenni államilag finanszírozott képzésre. - Ez az összkeretszám nem változik - mondta érdeklődésünkre Magyar Bálint oktatási miniszter. Emelik viszont az egyes szakokon a felvehetők számát (azaz átcsoportosítják a helyeket máshonnan), ha jelentősen megváltozik az elmúlt évekhez képest az oda felvett régi és új érettségit tettek aránya. Vagyis - egy extrém példával élve -, ha mondjuk a pszichológia szakra a korábbi években felvettek 60 százaléka érettségizett abban az évben, az idén meg csak tíz százaléka, akkor úgy módosítanak a keretszámokon, hogy az arányok az elmúlt éveknek megfelelőek legyenek.

A Fidesz szerint a tárca nem érzékeli a kialakulóban lévő érettségi botrány nagyságát, vagy szándékosan hallgatja el azt. Közleményükben az áll: egy mégoly felkészült miniszter sem képes arra, hogy egy alapjaiban igazságtalan rendszerben igazságot szolgáltasson. Kifogásolják azt is, hogy továbbra sincs megoldás a régi és az új érettségik eltérő értékeléséből fakadó problémára, ami pedig több tízezer diákot érint.