Az SZDSZ nem szavazza meg az alkotmánymódosítást
A nem közszereplő ügynökök adatairól van szó, melyeket az interneten közzétennének, s amely adatok nyilvánosságra hozhatósága a jelenlegi alkotmányos szabályozás alapján megkérdőjelezhető. Az MSZP utolsó reménysége a Fidesz, az ellenzéki párt nem zárkózik el ugyanis a támogatástól.
Kedvező parlamenti döntés esetén megkezdődhetne az állambiztonsági szaklevéltár kibővítése. Felállna egy négyfős testület, fele-fele arányban a kormány, illetve a történészszakma jelöltjeiből, hogy a máig titkos állambiztonsági iratokat háromévente felülvizsgálja. A titkosszolgálatok a jövőben csak kimutatható, valós érdeksérelemre hivatkozva tarthatnának vissza iratokat. Közben megkezdődne az internetes adatbázis összeállítása is. A megfigyeltek jogait védenék, de az ügynökök adatai - akár közszereplők, akár nem - a jelenleginél szélesebb körben válnának hozzáférhetővé (parancsok, munkadossziék, iktatókönyvek stb.). A rendszerváltás után tovább szolgáló egykori állambiztonságiak sem ússzák meg: leszerelésük után tíz évvel közzétehetik nevüket, adataikat.
A munka részeként elképzelhető, hogy fizetett hirdetésekkel is találkozhatunk majd, melyekben a "kedves áldozatot" arra kérik: engedélyezze a róla szóló jelentés nyilvánosságra hozatalát.
A legtöbb jogosítványt ők kapják, és a legjobban őket védik. Még a nevüket is kihúzzák a hozzáférhető anyagokból, hacsak nem egyeznek bele adataik nyilvánosságra hozatalába. Ők maguk minden rájuk vonatkozó adatot láthatnak, és ha akarják, nyilvánosságra is hozhatnak. Fordítva ez nem igaz: ha ők nem egyeznek bele, a rájuk vonatkozó iratok a nyilvánosság számára nem tehetők hozzáférhetővé.
