A jelentés felhívja a figyelmet, hogy Kína más országok technológiai vívmányainak lemásolásával korszerűsíti fegyveres erőit. Hamarosan rendszerbe állítja J-10-es új vadászgépét, amely az izraeli Lavi harci gép úgyszólván szakasztott mása. Peking az elmúlt két évben 450-ről 725-re növelte a Tajvani-szoros mentén felállított rövid hatótávolságú rakétáinak a számát.

A The Boston Globe felhívja a figyelmet, hogy tíz évvel ezelőtt az amerikai hírszerzés még arra a következtetésre jutott, hogy Kína képtelen lenne Tajvan lerohanására, vagy pedig arra, hogy komoly fenyegetést jelentsen az amerikai erőkre nézve. Most viszont úgy vélik, hogy Kína hamarosan képes lesz arra, hogy áttörje Tajvan védelmi vonalait, még mielőtt az amerikai erők megállíthatnák őket.

A felvázolt kép szerint a kínai légierő bombatámadásokat hajtana végre Tajvan ellen. Az orosz gyártmányú, Kilo osztályú tengeralattjárók, valamint hadihajók vennék blokád alá a szigetet, kiiktatnák a tajvani repülőtereket és a kikötőket, mielőtt az Egyesült Államok mozgósítani tudná erőit. Az Egyesült Államoknak nem maradna más hátra, mint hogy kiszorítsa a kínaiakat Tajvanról, ami sokkal nagyobb kihívás az invázió megállításánál.

Az új J-10-es harci gép, amelyet az idén állítanak szolgálatba, izraeli technológia segítségével készült: vagy a tervek lemásolásával, vagy pedig az izraeli hadiipar közreműködésével. Az izraeli Lavi gépet az 1980-as években tervezték amerikai segítséggel, de csak két prototípus készült, a típust rendszerbe sosem állították. A kínai J-10-es ezeket a terveket követi. A harci gép amerikai hírszerzők szerint felveszi a versenyt az F-16-os vadászgéppel. A lap úgy értesült, hogy Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a minap megdorgálta Saul Mofaz izraeli védelmi minisztert a Kínának nyújtott katonai segítségért.

Az izraeli nagykövetség válasz nélkül hagyta The Boston Globe-nak a J-10-es harci géppel kapcsolatos kérdéseit. A lap arra is emlékeztet, hogy az Egyesült Államok arra inti európai szövetségeseit, hogy ne oldják fel a Kínával szemben érvényben lévő fegyverszállítási embargót, amely kibővítené Kína hozzáférését a korszerű haditechnológiához.

A jelentés nyilván befolyásolja az amerikai védelmi feladatok sorrendiségének most folyó, a kongresszus előírása szerint négyévente esedékes felülvizsgálását. Egyes független elemzők a lap szerint eltúlzottnak tartják a kínai fegyverkezéssel kapcsolatos riadalmat, amely szerintük inkább azt a célt szolgálja, hogy a haditengerészet és a légierő több pénzt kapjon hadihajóra és harci gépre. A két haderőnem egy ideje aggodalmait hangoztatja afelett, hogy néhány programját elhalasztják vagy törlik annak érdekében, hogy forrásokat szabadítsanak fel a szárazföldi erőknek illetve a tengerészgyalogságnak.

(MTI)