- Hogyan olvassuk ma József Attilát? Mit üzen a száz évvel ezelőtt született költő életműve?

- Azt üzeni, hogy a XX. század második felétől az embernek számos lehetősége adódik arra, hogy megfogalmazza, megszerkessze önmagát. József Attila az én külső és belső világának közös rendjét kereste és találta meg, költészete többféle sorsmodellt ír le. Ezek mindegyike káoszt ír felül, ezért figyelmeztet a Téli éjszaka című versében: légy fegyelmezett.

- Végül öngyilkos lett. Mire jutott valójában?

- Amikor a fegyelmezettség mellett döntött, megírta többek között a nagy verseit, az Ódát, az Elégiát majd az Eszméletet. Közben megteremtette továbblépésének a lehetőségét, és amikor már nem talált törvényi bizonyosságot kívül, a belső rend felé fordult. Ezzel egyúttal újabb sorsmodellt, az önpusztításig vivő énszerkezetet is teremtett. Az a költői sors, amely József Attiláé, az ő történetével szemben arra is megtaníthat bennünket, hogy miként lehet úgy megszerkeszteni az életünket, hogy elkerüljük azt a tragikus véget, amely az övé volt.

- Mégis hogyan? A magyarságban erős az öngyilkos hajlam.

- Úgy élhetek szerencsésebben, hogy megértem és elfogadom azokat az önkonstrukciókat, amelyeket József Attila rajzolt meg. De közben belátom azt is, hogy jobb a sorsom, mint amilyen az övé volt. Például azt, hogy vannak más útjaim, el tudok fogadni új szereteteket az elveszettek helyett, hogy a költő igazának tapasztalata ellenére van értelme tovább élni.

- Ehhez azonban művei ismerete szükséges.

- Nehéz megmondani, mit jelentenek ma József Attila versei. Költészetében lehet szeretni egyebek közt a filozofikus világismeretet, az önismereti mélységet. A hetvenes, nyolcvanas években József Attila költészete napi létünk kereteit segített kitalálni. Azt például, hogyan lehet a szeretett személyhez szabadon kötődni, vagy miként lehet úrrá lenni a dolgok zavarain. Talán sokaknak még ma is sorsformálók a költő szavai, de eljöhet a pillanat, amikor "csak" klasszikusként tartjuk majd számon. Az idei József Attila Emlékév egyik eredménye az lehet, hogy olyan kép formálódik róla, ami a verseiről szól és nem a személye körüli mítoszokról. József Attila versei ma könnyebben olvashatók, mint a korban, amelyben születtek. Például a sokáig rejtett szövegben, a Szabad ötletek jegyzékében a költő arról beszél, hogyan képezi le a test működése az emberi létet. Akkoriban a test és a lélek kapcsolatáról keveset tudott a tudomány, mára viszont mindennapos beszédtémává, az írás pedig értelmezhetővé vált.

Az április 11-i előadás helye és ideje: Műszaki Egyetem, B28-as, Kozma László nagyelőadó, Magyar Tudósok körútja 2., 19.30; www.mindentudas.hu