A kultúratámogató szervezet által megrendelt kutatások szerint a hazai lakosság 20 százaléka tekinthető igényes kultúrafogyasztónak, noha nem tudják finanszírozni az értékek létrejöttét. A színvonalas "magas" kultúra támogatása tehát továbbra is az NKA feladata - fejtette ki Harsányi László. A lakosság további 45 százaléka átlagosan kulturálódónak számít, ők inkább a populárisabb produkciókat kedvelik, a kultúrára fordított kiadásaik összege és aránya azonban messze elmarad az EU-átlagtól. Ebben a rétegben az igényesebb kultúra iránti nyitás ösztönzése a feladat. Végül a fölmérés szerint a lakosság 35 százalékát teszi ki az a réteg, amelynek tagjai nem tekinthetők kultúrafogyasztónak. Ebbe a csoportba tartoznak azok is, akiknek az utóbbi évtizedben jelentősen visszaesett a részvétele az alapvető kulturálódásban (olvasásban, moziba járásban, kultúrház-látogatásban). Jelentős körükben a vidéken, kistelepülésen élők aránya. Számukra olyan támogatási formákat kell kialakítani, amelyek alapvető kulturális igények kielégítését szolgálják. Az NKA-elnök ilyennek tartja a Nagy Könyv-programot is.

Lapunk fölvetette, jogosak-e azok a vádak, melyek szerint az NKA aránytalanul sokat, 500 millió forintot fordít az idén a Nagy Könyvre, miközben elhanyagolja az irodalom, a könyvkiadás, a folyóiratok és az írók támogatását. Harsányi László válaszából kiderül, szépirodalomra az idén mintegy 320 millió forintot költenek (folyóirat-támogatásokra 210 milliót fordítottak), míg 2003-ban és 2004-ben erre a területre több mint 400 millió jutott. A folyóiratok támogatására azonban több szakterület NKA-kollégiuma is költ, összesen 700-800 millió forintot. Ehhez járul a Digitális Irodalmi Akadémiának jutó 150 millió.

Az alapprogram főbizottságának más tagjai, például Merényi Judit, Kázmér Judit is osztják az elnök véleményét abban, hogy a folyóirat-támogatás túlságosan szétaprózott (312 sajtótermékre), több olyan lapot is pénzelnek, amelynek színvonala megkérdőjelezhető, és amely hosszabb távon képtelen a fennmaradásra. A kollégiumok döntését megkönnyítendő a lappéldányszámokat az erre szakosodott szervezettel auditáltatják. Emellett megpróbálják megkönnyíteni a támogatott kiadványok terjesztését, és ösztönzik a kis lapokat, fogjanak össze a kiadói, terjesztési munka ellátásában.

Az NKA védjegyprogramot is beindít: minden hónapban meghatározott tematika szerint besegít néhány kiemelt, általa támogatott rendezvény népszerűsítésébe, sőt részt vesz az esemény lebonyolításában is. Szeretnék, ha a szervezet neve öszszefonódna a valóban értékes programokkal. Április 24-én például a könyvfesztiválon hat könyv írója olvas fel egy-egy részletet támogatott műből, amelyet előtte az NKA képviselője méltat. A Nagy Könyv addigra már nyilvános top 100-as listájához kapcsolódva a kortárs magyar művek és szerzőik legtöbb szavazatot szerzett húszas listáját jelentik be.

A májust a közgyűjtemények hónapjának tekintik, amikor egyebek között a múzeumi majális rendezvényeit támogatják. Szinte minden jelentős kiállítás, például a BTM Farkas István festményeit bemutató tárlata vagy a Nemzeti Galéria Munkácsy-kiállítása NKA-segítséggel valósul meg. Júniust és júliust a színházak és művészeti fesztiválok hónapjaként tartják számon, ekkor kiemelt rendezvénynek a Pécsi Országos Színházi Találkozó számít. Az ide beválogatott 16 előadás közül kilenc NKA-támogatással jött létre.

Az alapprogram az idén 9,5 milliárdos bevételre számít a kulturális járulékokból. A napokban nyilvánosságra hozott adóreform-elképzelés megszüntetné ezt a járulékoltatást, és más forrást jelölne ki, amivel Harsányi nem ért egyet. Azt a törvénytervezetet viszont jónak tartja, amely szerint a szervezet jövőre újra önálló költségvetési fejezetként gazdálkodhat.

Harsányi László