Elképzelhető, hogy az MSZP és az SZDSZ politikusai már ma bejelentik, hogy megállapodtak az állambiztonsági iratok nyilvánosságát célzó szocialista törvénycsomag vitatott pontjairól. A parlament valószínűleg a jövő héten dönt a két törvényjavaslatról: az alkotmány kiegészítéséről, amellyel az MSZP közérdekűvé nyilváníttatná az állambiztonsági múltra vonatkozó adatokat - "megalapozva" ezzel az állambiztonsági szaklevéltárról szóló törvény módosítását is, amely a nyilvánosságra hozatal részleteit szabályozná -, egyúttal előírná a még titkos iratok felülvizsgálatát. Utóbbi munkát egy fele-fele arányban kormányzati jelöltekből, illetve a szakma képviselőiből álló testület végezné.

Az SZDSZ-nek nem sikerült lebeszélnie koalíciós partnerét az alaptörvény megváltoztatásáról, de több pontban mégis sikert könyvelhet el: szűkítik például azon feltételek fölsorolását, amelyekre hivatkozva a titkosszolgálatok visszatarthatnak iratokat - igaz, információnk szerint így is maradnának benne bizonyos "gumiszabályok". Kiemelték a javaslatból azt a kiskaput, amelynek révén a szolgálatok megkerülhették volna az iratátadást felügyelő testületet a "kiemelten fontos iratok" esetében. A liberálisok viszont nem tudták kiharcolni a rendszerváltás után megalakult titkosszolgálatoknál tovább szolgáló egykori állambiztonsági ügynökök azonnali leleplezését, azt azonban igen, hogy a tovább szolgálók adatai a leszerelésük után tíz évvel nyilvánossá váljanak.

Az alkotmány módosítása nélkül az MSZP szerint javaslatuk elbukhatna az Alkotmánybíróságon, mivel eddig csak a közszereplők ügynökmúltja számított közérdekűnek, a "civileké" nem. A kétharmados kényszer miatt a csomag sorsa végső soron a Fideszen múlik. Csakhogy a legnagyobb ellenzéki frakció is megosztott abban, van-e szükség az alkotmány módosítására, illetve törésvonal mutatható ki a nemzetbiztonsági érdekeket védők és a teljes nyilvánosságot követelők között is. Ezt megerősítette lapunknak Répássy Róbert (Fidesz), aki azt is érzékeltette, hogy a fideszes módosító javaslatok kormánypárti leszavazása sem lendíti előre az ügyet. (Javasolták egyebek mellett azt, hogy az interneten ne csak az ügynökök, hanem a tartótisztek és a jelentések megrendelőinek az adatait is közöljék. A szocialisták is beadtak egy hasonló módosítást - utóbbit a bizottságok át is engedték, bár a Fidesz szerint az csak félmegoldást jelentene.) Úgy tudjuk, az ellenzéki frakcióban a fenntartások ellenére többségben vannak azok, akik támogatnák a szocialista csomagot, többek között azért, hogy ne tehessék felelőssé őket a parlamenti kudarcért. A frakció a jövő héten véglegesíti álláspontját.

Ha mégsem jön össze a kétharmados többség, életbe lép a "B terv": a koalíció leporolja az átvilágítást kiterjesztő törvényjavaslatot, amelynek megalkotására a D-209-es ügy kirobbanása után tett ígéretet, ám az utolsó pillanatban "megnyirbálta" a javaslatot, gyakorlatilag leszavaztatva azt a liberálisokkal. Ha ez az elképzelés újra napirendre kerül, újra kezdődhet az átvilágítás alá tartozó közszereplői kör meghatározásáról folytatott többéves vita.