Az elmúlt négy hónapban hat moszlim nőt gyilkoltak meg brutális kegyetlenséggel közeli családtagjaik  Egyre gyakoribbak az úgynevezett "becsületbeli gyilkosságok" Németországban - olvassuk a Süddeutsche Zeitungban.

Az áldozatoknak azért kellett meghalniuk, mert nem a hagyományoknak megfelelően éltek. Hatin Sürücünek azért, mert elhagyta szülei által kiválasztott férjét, iskolába járt, dolgozott és nem viselt csadort. "Úgy élt a szajha, mint egy német" - idézi az újság a környékbeli középiskola egyik diákját.

A Spiegel arra hívja fel a figyelmet, hogy a liberális német társadalom oltalma alatt "elszigetelt ultra-vallásos közösségek" virágoznak. Török nők tízezrei élnek rabszolgasorban.

A Papatya nővédő szervezet 1996 óta negyven "becsületbeli gyilkosságot" számolt össze. A Családügyi Minisztérium felmérése szerint a németországi török nők fele él szülők által összehozott házasságban. Minden negyedik asszony az esküvő napján látta először jövendőbelijét. Minden másodikkal erőszakoskodott férje.

Myria Böhmecke, a Terre des Femmes, a nők elnyomása és a családon belüli erőszak ellen küzdő szervezet képviselője elmondja, hogy gyakran a szülők utasítják a fiútestvéreket, hogy mentsék meg a család becsületét, és végezzenek renegát nővérükkel.

"A német törvényhozók évtizedekig a Harmadik Birodalom múltjának árnyékában éltek" - véli Jody Biehl, a Spiegel cikkének szerzője. - A rasszizmus vádjától félve nem mertek semmilyen etnikai kisebbséggel vagy vallási csoporttal szemben fellépni.

"Mindenki tartott tőle, hogy nácinak kiáltják ki, ha az emberi jogok török közösségen belüli megsértésével kezd foglalkozni" - mondja Serap Cileli írónő. - Cileli saját bőrén tapasztalta meg a török nőkkel szembeni embertelenséget, írásait azonban a rasszizmus vádjától tartva sokáig nem jelentették meg.

Cileli szerint a helyzet csak a 2001 szeptember 11-i terrortámadások után kezdett változni. Az addig a "moszlimokkal szembeni tolerancia Mekkájának" számító Németország több tartományában betiltották a csadorviselést az iskolában. Törökországi mintára törvényt hoztak a szülők által összehozott házasságok ellen.

Theo van Gogh meggyilkolása óta még nagyobb figyelem irányul a 3,2 milliós török kisebbségre. Egyre többen kritizálják a hatvanas évek bevándorlás-politikáját, amely "török munkások ezreit hozta Németországba anélkül, hogy integrálta volna őket".

Az újabb "becsületbeli gyilkosságok" után már a vallási közösségek is kénytelenek voltak reagálni. Ali Kizilkaya, a legnagyobb vallási szervezet, az Iszlám Tanács elnöke elítélte "az iszlám vallást meggyalázó" gyilkosságokat.

Az Outlook India sokkal határozottabb fellépést vár a vallási vezetőktől, akik a gyilkosságok kapcsán még egy tiltakozó felvonulást sem voltak képesek összehozni.

Pedig van gyakorlatuk tüntetések szervezésében. "Legalább ezret tartottak a koedukált tornaórák és a csador betiltása ellen - írja az indiai hetilap. - Akkor is nagyon aktívak, ha egy mecset megépítéséért kell lobbizni."