Európai diákok: tanuljunk üzletet!
Mérnöknek kevés német tanul
A gazdasági nehézségek ellenére - vagy talán éppen amiatt - Németországban évek óta az üzemgazdasági szakok a legnépszerűbbek a felsőoktatásban. A kétmillió egyetemistából és főiskolásból nyolc százalék (160 ezren) ezt a szakot választja. A második helyen a joghallgatók (5 százalék), a harmadikon pedig a germanisztika szakosok állnak (4,6 százalék) - és csak őket követi a korábban slágerszaknak számító informatika (4,1 százalék) a közgazdaságtan (4,1 százalék) és az orvosi szak (4 százalék).
Ami a tendenciákat illeti, egyre csökken a különféle mérnöki szakok népszerűsége, de kevesebben felvételiznek a tanári és az orvosi szakokra is, mint néhány évvel korábban. A munkaerőpiacon máris érezhető ennek hatása: 1997-ben még kétszer annyi munkanélküli orvost tartottak nyilván, mint ma (az ország keleti felén egyenesen hiányoznak az orvosok), és előbb-utóbb lasszóval kell majd fogni a tanárokat is, különösen Nyugat-Németországban. Itt az előrejelzések szerint 2002 és 2015 között évente 3200 betöltetlen tanári állás lesz, főként a középiskolai oktatásban.
A nemrég bevezetett, kétszintű (az angolszász bachelor és master szintű diplomát kínáló) felsőoktatási rendszerben egyelőre csak 67 ezer diák vesz részt, de ők mintha a modernebb tudományok iránt érdeklődnének. Itt a kedvenc szaknak a közgazdaságtan és a menedzsment számít, de hódítanak az információs technológiák, a környezetvédelem és a biotechnológia is.
A németek világviszonylatban meglepően későn kezdik felsőoktatási tanulmányaikat, a "gólyák" átlagéletkora 22 év. Nem sietik el a tanulást: a leggyorsabban a gyógyszerészek, leglassabban a gépészmérnökök jutnak el a diplomáig, előbbieknek kilenc szemeszterre, utóbbiaknak viszont tizennégy félévre van szükségük.
Az olasz diák jogra, a dán orvosira, az ír bölcsészkarra jár
Az Európai Unióban igen nagy szórást mutat a különböző karokra, szakokra beiratkozott diákok aránya. Ráadásul - az Erasmus egyetemi csereprogramban résztvevők a megmondhatói - az egyes tagállamokban a felsőoktatási rendszer igen különböző lehet, adott szakmát különböző ideig és néven taníthatnak. Erre nincs EU-politika, csak az átjárhatóságra.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat összesítése mindenesetre több mint 14 millió uniós diákkal számol, egyharmaduk német vagy brit. A legnagyobb hányadot (17 százalék) az üzleti-közgazdasági, illetve közigazgatási tárgyakat hallgatók száma teszi ki. Cipruson bőven minden harmadik (37 százalék) egyetemista ilyesmit tanul, a svédeknél és az olaszoknál viszont alig minden tizedik. Az európai jog eredete viszont nem véletlenül római: minden negyedik itáliai egyetemista a paragrafusokat tanulmányozza - ez az EU-átlag négyszerese. Ciprus viszont öszszesen 67 joghallgatót tud felmutatni.
Ez a két ország jelenti a szélsőségeket az újságíróképzésben is. Itáliában 63 ezren, a kis szigetországban 376-an készülnek e szebb napokat is látott pályára. Arányaiban az íreknél háromszor annyian (18 százalék) tanulnak bölcsésznek vagy művésznek, mint Szlovákiában (6 százalék). Egyaránt rejtély, kikből lesznek egyáltalán orvosok a lengyeleknél (3 százalék), illetve kiket gyógyít majd a rengeteg (24 százalék) Dániában diplomázó medikus.
Cipruson a jövő mérnökeit lasszóval kell fogni (3 százalék), míg a finneknél az ellenkező a gond (27 százalék). A hagyományos természettudományos képzés már csak Németországban tartja magát: a diákok 15 százaléka vesz részt benne.
Ügyvitelért és szociológiáért lelkesednek a brit egyetemisták
Az első diplomájukért tanuló diákok körében a legkedveltebb tantárgy a business és az ügyvitel - derül ki a brit Felsőoktatási Statisztikai Hivatal (HESA) legfrissebb, 2003-2004-re vonatkozó jelentéséből. Az egyetemisták 12,5 százaléka foglalkozik ezzel a témacsoporttal. A második helyen holtverseny alakult ki a biológia és szociológia között, amelyek egyaránt a hallgatók 9,2 százalékának érdeklődésére számíthatnak.
Míg az üzleti életre felkészítő kurzusok egy évvel korábban is "aranyérmesek" voltak (sőt a diákok 13,5 százaléka választotta őket), tavaly a képző- és iparművészet, illetve a dizájn volt a következő legfelkapottabb terület. A kreatív művészet az idén a negyedik helyen áll, 8,8 százalékkal - és csak kevéssé marad el mögötte (8,6 százalékos aránnyal) az orvostudomány. A tabella alján, az utolsó öt helyen a tömegkommunikáció, az építészet, a matematika, a mezőgazdaság és végül az állatorvos-tudomány rostokol; utóbbit a hallgatók alig 0,3 százaléka tanulja.
A Financial Times idézi a brit parlament tudományos és technológiai bizottságának munkáspárti elnökét, Ian Gibsont, aki "radikális megoldást" sürget a természettudományok oktatásában kialakult válságra. A fizika és a kémia szakra, valamint a műszaki tárgyakra jelentkező hallgatók számának visszaesése miatt számos tanszéket be kellett zárni.
