Pedig az állambiztonsági iratok újabb felülvizsgálatát szorgalmazó kormánypárti, illetve ellenzéki indítványok mellett a levéltár éves beszámolói is tárgyalásra várnak. Ezek szerint 1997-es megalakulása óta a kérelmezők száma a kétszeresére, a kutatóké a négyszeresére növekedett. Közben a levéltárnak az átvilágító bírók munkáját is segítenie kell. A legutóbbi éves jelentésben figyelmeztetnek is a levéltár vezetői: az ügyhátralék "nehezen kezelhető tömegűvé duzzadt". Csakhogy e jelentés tárgyalását megelőzték a jóval később beadott "iratfelszabadító" javaslatok, melyekben a szaklevéltár észrevételeinek nyoma sincs. Sőt: mindkét politikai oldal több évre pluszmunkát adna a levéltárnak azáltal, hogy elrendelnék a máig titkos állambiztonsági iratok felülvizsgálatát. Az ellenzék indítványa csak a közszereplők ügynökadatait érinti. Csakhogy e javaslatnak - amelyről tegnap folytatódott volna a részletes vita az Országgyűlésben, ha lett volna fölszólaló - nem sok esélye van. Valószínűbb, hogy az MSZP javaslatába építik be a Fidesz néhány elképzelését. Ez pedig rossz hír a levéltár számára: az MSZP a nem közszereplők ügynökmúltját is nyilvánosság elé tárná, ráadásul a levéltár honlapján. Azt még sem a kormánypártiak, sem az ellenzékiek nem tudták lapunknak megmondani, hogy mennyi pénzt szánnának ambiciózus terveik megvalósítására.

Mécs Imre (SZDSZ) tegnap az ügynöktörvényrõl tartott elõadást