Immár biztosnak tűnik: hétfőn azzal jár majd le a két kontinens közötti "légi háborúban" megadott 90 napos határidő, hogy a felek bármiben is előreléptek volna. A jövő héttől ezért újra európai (jobbára francia, brit, spanyol, német) állami támogatásban részesülhet az Airbus, illetve amerikaiban a Boeing repülőgépgyártó-óriás. Ami pedig a továbbiakat illeti, Robert Zoellick amerikai külügyminiszter-helyettes hétfő-keddi brüsszeli látogatása után úgy tűnik: mindkét fél kész a tárgyalások felújítására, de Washington nem zárja ki, hogy kudarc esetén a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), mint döntőbírósághoz forduljon.

A csatabárdot az amerikaiak ásták ki - még tavaly októberben. Felmondták a repülőgépgyártók állami támogatásáról szóló 1992-es egyezményt, hivatkozva az európaiak burkolt szubvencióira, rosszhiszemű magatartására. Másnap az EU viszontkeresettel élt a WTO előtt a Boeing miatt.

Egy rendkívül kockázatos, igen költséges és nagyon szűk piaci szegmensről van szó, amelyben az Atlanti-óceán két partja természetesen nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is csatázik egymással. A kölcsönös vádak szerint a Boeing ennek köszönhetően 23 milliárd, míg az Airbus 15 milliárd dollár szubvencióval fejleszthetett ki új gépeket.

Úgy tűnik, a cipő elsősorban a Boeinget szorítja. Tavaly az új megrendelésekben az Airbus 363:272 arányban legyőzte vetélytársát, ráadásul a flotta "zászlóshajóját", a világ legnagyobb utasszállítójának számító A380-ast is megépítette. Seattle-ben viszont épp tegnap jelentették be: idén a tervek szerint visszaveszik az elsőséget. Az A380-asnak a Boeing az óriási üzleti kockázat miatt nem állított versenytársat, a presztízsharc most az amerikai 7E7 Dreamliner szuperjet és az A350-es között folyik.

A "légi háború" az egyik fő frontja a két kontinens kereskedelmi viaskodásának. Más területen még kiélezettebb a helyzet: mint megírtuk, Európa büntetővámot ró ki egyes amerikai termékekre a dömpingellenes ún. Byrd-kiegészítés miatt. Zoellick alighanem a legjobb amerikai ismerője ezen ügyeknek: George W. Bush elnök új kormányában Condoleezza Rice helyettese lett, de egyelőre régi, kereskedelmi főtárgyalói tisztségét is megtartja. A transzatlanti kapcsolatok e vetületének pikantériája ugyanakkor, hogy a miniszter-helyettes - akit Brüsszelben a fentiek dacára elismernek - tegnap igen burkoltan, de támogatásáról biztosította a francia szocialista Pascal Lamy-t a WTO vezetői tisztére. Lamy az EU jelöltje a posztra, korábban pedig Zoellick európai tárgyalópartnere, a Prodi-bizottság kereskedelmi biztosa volt. Zoellick határozottan tagadta ugyanakkor, hogy árukapcsolás létezne, s Amerika ezzel hálálná meg: Európa nem buktatta meg Paul Wolfowitz jelölését a Világbank elnöki posztjára.

(Brüsszeli tudósítónktól)