Az ősszel várt 3,7 százalék helyett 3,9 százalékos gazdasági növekedést jósolt Magyarországnak erre az évre hétfőn kiadott tavaszi átfogó gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság, de szükségesnek ítélte az államháztartás konszolidálásának fokozását is.

A testület magyar növekedésre vonatkozó jövő évi előrejelzése 3,8 százalékos többletre szól, és változatlan az őszi becsléshez képest. A magyarországi adat azért is érdekes, mert az unió egészére és a tagországok többségét illetően az EU brüsszeli végrehajtó testülete csökkentette növekedési előrejelzéseit.

Magyarországról szóló rövid elemzésében a bizottság megállapította, hogy tavaly a második félévben jelentősen nőtt a gazdaság, az éves emelkedési ráta elérte a 4 százalékot. A növekedés kiegyensúlyozottabbá is vált, mert a magánfogyasztás lassult, miközben az export és a befektetések jelentősebben emelkedtek. Három év átlagosan 10 százalékos reálbér-emelkedése után tavaly lassult a béremelkedés főleg az állami szektor relatív bércsökkenése miatt. Az év első felében 7 százalék körülire nőtt az infláció, de a második félében csökkenésnek indult, és a kedvezőbb árkilátások nyomán kamatcsökkentéseket hajtott végre a jegybank is. A munkanélküliség növekedése gyorsult a tavalyi második félévben, elérte a 6 százalékot éves szinten. A folyó fizetési mérleg hiánya közel maradt a GDP 9 százalékához, de egyre nagyobb mértékben az újabb adósságot nem gerjesztő bevételek finanszírozzák.

A jövő év végig tartó előrejelzési időszakban az EU további erőteljes növekedést vár, az export és a befektetések emelkedési ütemének valamelyes csökkenésével. A rendelkezésre álló bevételek reálértéknek továbbra is csekélyre várt emelkedése miatt Brüsszel arra számít, hogy a magánfogyasztás idén 3 százalékra lassul, és ennyi marad jövőre is. A beruházások növekedése eleinte magas marad, de még a idén várhatóan mérséklődni fog, mert az építőiparban kiteljesedik a lakáshitelekre vonatkozó kedvezmények 2003 végén bevezetett szigorítása. Az állami beruházások nagyobb mértékű csökkentését a tervek szerint - főként az útépítés területén - állami-magán együttműködési megoldásokkal kompenzálják - emlékeztet a jelentés.

A foglalkoztatás tavaly fél százalékkal csökkent, de idén várhatóan ugyanennyivel, jövőre pedig már 0,9 százalékkal nő, ami viszont némi lassulást jelez előre a termelékenységben. A teljes munkaerő-kínálat növekedése miatt emellett a munkanélküliségi ráta is várhatóan emelkedik, és jövőre eléri a 6,2 százalékot. Az éves inflációt ez év első felében jelentősen csökkenni várja a bizottság, míg év végére 4 százalékig eshet a mértéke, amely jövőre tovább fogyhat. Emiatt a rövid távú kamatrátákban is csökkenés várható.

Ami az államháztartást illeti, az idei hiánnyal kapcsolatban pozitív jel a vártnál alacsonyabb kamatok hatása, viszont a tavalyról áthozott kiadások és a társasági adóra vonatkozó javuló kilátások miatt az eltérés bizonyos fokú kockázata is mutatkozik - állapította meg az előrejelzés. Bizonytalansági tényező például az áfa-bevétel, illetve az említett állami-magán befektetési partnerségek költségvetési hatása. Megemlítik, hogy az államháztartás hiánya a tervek szerint a tavalyi 4,5 százalékról az idén 3,9, jövőre pedig a GDP 4,1 százalékra csökken, de ha a nyugdíjpénztéri befizetéseket hozzáadják a hiányhoz, amit az EU 2007-ben követel meg Magyarországtól, akkor a hiány 0,9, 1,1, illetve 1,2 százalékkal nagyobb lesz 2004-ben, 2005-ben illetve 2006-ban.

A jelentés megjegyzi, hogy az uniós pénzügyminiszterek március eleji ajánlásának hatására a kormány a GDP 0,5 százalékáról 0,8 százalékra emelte az - esetleges előre nem látható problémák miatti hiány kiegyenlítését célzó - rendkívüli tartalékát, és korlátozott mértékben további bevételeket is kilátásba helyezett szükség esetére. Jövőre növekvő állami beruházási tevékenységet vár az Európai Bizottság, de ezt szerinte nem kísérik az idei költségvetésben rögzített intézkedések kiadásjavító hatásai, főleg azért, mert azok nem párosultak átfogó reformokkal. Jövőre a deficit 0,2 százalékponttal magasabb lehet az idénre várt 3,9 százaléknál, ha a pénzügypolitika nem változik - jósolta az Európai Bizottság.