Lehet-e fogyasztásunk közben önmagunkon kívül a szűkebb és a tágabb környezetünkre is tekintettel lenni? Lehet-e éppen fogyasztásunkkal óvni, védeni magunkat és a környező természetet, azaz lehet-e etikusan fogyasztani?

A fejlett országok egyre inkább növekvő környezetszennyezése és túltermelése miatt ezekre a kérdésekre is egyre sürgetőbbé válik megfelelő választ adni. A fenntarthatóságról, az ökoszociális piacgazdaságról már magyarul is sokat olvashattak a zöldtémák iránt érdeklődők, de kevesen tudják, hogy a tudatos, átgondolt fogyasztás nemcsak gondot okozhat, hanem ellenkezőleg: finom és olcsó is lehet, csak egy kis (ön)szervezés kell hozzá. Az Egyesült Államokban a "Community Supported Agriculture"-ként ismert termesztési és fogyasztási módszerekhez hasonlóan Európában is kialakult az a mozgalom és hálózat, amelyet az olasz "szolidáris vásárlói csoport" elnevezés kezdőbetűi alapján GAS-oknak hívnak. Az első ilyen vásárlói csoportot - az első GAS-t - Olaszországban, Fidenzában szervezték meg 1994-ben. Azóta is Itáliában a legelterjedtebb a mozgalom, de más európai országokban is megkezdődött a hasonló csoportosulások szervezése. Olaszországban 2001 óta minden évben megduplázódott a GAS-ok száma, 2004 végén már 177 csoportot tartottak számon a hivatalos honlapon (www.retegas.org). A szervezők szerint azonban legalább kétszer ennyi csoport létezik az országban. A szervezet ugyanis önkéntes és ingyenes alapon működik, csupán információcserére és a könnyebb tájékozódás elősegítésére használják, ezért a bejelentkezés sem kötelező a csoportok számára. Egy-egy GAS általában 10-20 családot fog össze, a népesebb csoportosulások így akár néhány száz embert is képviselhetnek. Bárki lehet egy GAS tagja, csak jelentkezni kell a legközelebbi csoport címén vagy telefonszámán. Az elérhetőségek szintén az interneten keresztül találhatók meg. A tagok összeírják a résztvevő családok rendeléseit, majd együtt vásárolják meg az előzőleg felkutatott és leellenőrzött termelőktől a szükséges termékeket. A bevásárlás nagyobb része általában élelmiszerekből áll, de vannak csoportok, amelyek mosó- és mosogatószereket, sőt néhány esetben ruhát, bútorokat is együtt vásárolnak. A termékek túlnyomó része ökotermesztésből származik, nagyon jó, illetve kitűnő minőségűek, a bolti áraknak pedig a felébe, vagy néhány esetben akár csupán a negyedébe kerülnek.

Hogy a gyakorlatban hogyan is működik ez a fajta bevásárlás, azt Greta Beneforti, három toszkán GAS szervezője és összekötője magyarázza el. Greta néhány éve költözött a nagyvárosból a festői kis faluba, Tattiba, ám a település kevés boltjában nem találta az általa megszokott bioélelmiszereket, sem az allergiája miatt fogyasztott rizstejet. "Egy bulin megismerkedtem néhány fiatallal, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak olyan témákról, mint a környezetvédelem vagy a fogyasztói társadalom sötét oldalai. Elhatároztuk, hogy valamit tenni kell, a GAS jó megoldásnak tűnt több szempontból is. A szükséges létszám elérése érdekében aztán egyszerűen bekopogtam a szomszédokhoz" - meséli. Ma már kb. negyvenen vannak, öt család alkotja a csoport aktív magját. Ők vállalták, hogy felváltva ellátják a felelős szerepét, míg a többiek inkább az elszámolásban, a szállításban segítenek. A felelősök minden héten összegyűjtik, többnyire e-mailen keresztül, hogy ki, milyen és mennyi zöldséget, gyümölcsöt, kenyeret, tejterméket, húst és más friss árut szeretne vásárolni, havonta egyszer pedig a "szárazáruról" (tészta, rizs, olaj, bor stb.) kérdezik ki a csoporttársakat. Évente kétszer-háromszor járnak el Firenzébe mosószerért, szappanért. Egyébként csupa helyi, kis és közepes nagyságú biotermelőtől vásárolnak. "Sokszor a termelők maguk is belépnek a GAS-ba - magyarázza tovább Greta -, de akár tagok, akár nem, mielőtt állandó kapcsolatot alakítanánk ki velük, szigorúan ellenőrizzük, hogy tényleg ökológiai módszerekkel dolgoznak-e, megvannak-e a szükséges engedélyeik, sokszor személyesen bejárjuk a telephelyeket, megnézzük a szerszámokat, a földeket, az istállókat. A legtöbb termelővel baráti viszony alakul ki, hiszen ebben a fajta kapcsolatban a kölcsönös bizalom legalább olyan fontos, mint a jó minőségű áru. A megrendelt termékeket együtt, tehát nagyobb tételekben vásároljuk meg, így sokszor további kedvezményeket kapunk az egyébként is kedvező árból. A nagykereskedők, szállítók és a bolthálózatok, áruházláncok kikerülésével, valamint a csomagolás, dobozolás költségeinek kizárásával ugyanis eleve jóval alacsonyabb a legtöbb termék beszerzési ára a GAS-ok számára. Közben kevesebb hulladékot termelünk, kevesebb benzint fogyasztunk, mint egy átlagos bevásárló, fogyasztásunkkal pedig elősegítjük a helyi vállalkozások fejlődését, az ökogazdaságok terjedését is. Természetesen a termelők is jól járnak, ha a nagybani felvásárlók helyett nekünk adják el az árujukat. Ráadásul jól szórakozunk mindannyian: az áru átvétele és kiosztása szinte minden alkalommal uzsonnává, vacsorává válik, de a legrosszabb esetben is előkerül legalább egy frissen sütött torta vagy egy pohár bor."

Egy GAS-ban részt venni nemcsak arra jó módszer, hogy a különleges diétát (bio, vegetáriánus, lisztérzékeny stb.) választó vagy az arra rászoruló személyek spórolhassanak a bevásárláson, a szolidaritás is komoly hangsúlyt kap. Néhány csoport például olyan szempontok alapján is megszűri a beszerzési helyeit, mint a hátránnyal élő személyek vagy az elítéltek foglalkoztatása a partnercégek, gazdaságok részéről, más csoportok dél-amerikai, afrikai, ázsiai kistermelőktől szerzik be - az etikus kereskedelem boltjain keresztül - a kávét, a teát, a csokoládét. Az egyik csoport honlapján a neves komikus és híres természetvédő Beppe Grilló mondását idézik mottóként: Egy olyan erősen fogyasztói társadalomban, mint a miénk, már nem csak a szavazófülkében lehet, illetve kell voksolni. Azzal is leadhatjuk szavazatunkat egy jobb, tisztább jövőre, egy szociálisan és ökológiailag fenntartható világra, hogy odafigyelünk arra, mit teszünk a bevásárlókocsinkba. Ráadásul ez - úgy tűnik - tényleg mindenkinek megéri.