A közös nevezőt keresem Moszkvával
A Biskekből visszaérkezett politikust tegnap éppen a szlovén külügyminiszter, Dimitrij Rupel soros EBESZ-elnök váltotta a közép-ázsiai országban.
- Az első brüsszeli reakció a kirgiz eseményekre a szocialista EP-frakciótól érkezett, s az volt a lényege: üdvözlik a grúz és ukrán forgatókönyv szerinti változásokat. Ön is így látja?
- Nem feltétlenül. A kirgiz helyzet ennél bonyolultabban alakult. Délen kifejezetten erőszakos cselekményekre került sor. A fővárosban az ellenzéket meglepte, hogy egyszerre az ajtóban találta magát. Engem az döbbentett meg, amikor Biskekbe érkeztem, hogy lényegében hatalmi vákuum jött létre. Aznap még egyetlen katonát vagy rendőrt nem lehetett látni az utcán. Azt hiszem, a folyamatok most már a jó irányban haladnak, de a helyzet megszilárdításáért még sokat kell tenni. Ebben ránk, az EBESZ-re is komoly feladat hárul.
- Dimitrij Rupel soros EBESZ-elnök szerint a szervezet alaptevékenységét veszélyezteti, hogy Moszkva visszatartja költségvetési hozzájárulását. Szerintük ugyanis Európa túl aktív Moszkva hagyományos érdekszférájában.
- Ez a költségvetési vita már a kirgiz változások előtt kibontakozott.
- Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az EBESZ-t vádolta: ha megkérdőjelezte a választások tisztaságát, destabilizálva ezzel az országot.
- Nemcsak az EBESZ vitatta azt, hanem az Európai Unió és az ENSZ is kritikával fogadta. Mindkét szervezet támogatását élvezzük. Közvetítő szerepünket Aszkar Akajev elnök és az ellenzék egyaránt jóváhagyta. Az EBESZ Moszkvától Európán át Észak-Amerikáig 55 tagországot tömörít. Kár lenne tagadni, hogy vannak megközelítésbeli különbségek. Megfogalmazódtak ilyenek a biskeki orosz nagykövettel folytatott megbeszélésemen is. Megbízottként az a feladatom, hogy a közös nevezőt keressem, ne pedig azt, ami szétválaszt bennünket.
