Miközben a módosított növények terjesztésében érdekelt vállalatok készen állnak az új fajták bevezetésére, Európa nyugati feléhez hasonlóan Magyarországon is egyre kézzelfoghatóbb az idegenkedés a génkezelt termékektől.

Az engedélyezésre váró fajták mindegyike kukorica, a növényeket a génkészletet módosítva a legfontosabb kártevőkkel, illetve egyes gyomirtó szerekkel szemben tették ellenállóvá a gyártók. Korábban egy repcefajta honosítása érdekében is folytak nálunk szabadföldi kísérletek, ezt azonban a fejlesztő cég időközben beszüntette. Az eddig (még az EU-csatlakozás előtt) elvégzett kísérletek alapján elvileg három kukoricafajta kaphatná meg a fajtaengedélyt, kérelmet azonban csak kettő esetében terjesztettek elő, és még azokkal sem foglalkozott az FVM.

A nemzeti hatósági engedély önmagában még nem teszi lehetővé a forgalomba hozatalt (azaz a termesztést, illetve a kereskedelmi forgalmazást), mivel a többi tagország, illetve az EU élelmiszer-biztonsági hivatala is kifogással élhet. Igaz, az unió közös fajtalistáján már 17 engedélyezett fajta szerepel, ezekre azonban a magyar agrártárca januártól átmeneti tilalmat vezetett be. Magyarországra ma legálisan kizárólag élelmiszer-alapanyagként kerülhet be egyetlen génkezelt kukoricafajta.

Mostanra - a zöldszervezetek felhívása nyomán - gyakorlatilag az összes nagy hazai kereskedelmi lánc és élelmiszergyártó - egyebek mellett a Metro, a Plus, a Coop, az Interfruct, a Family Frost, a Brau Union, a Gyermely Rt., a Buszesz Rt. - deklarálta, hogy nem hoz forgalomba génmódosított élelmiszert, illetve nem használ fel ilyen alapanyagot. A Greenpeace adatai szerint eddig 30 magyarországi település nyilvánította a saját területét génmanipuláció-mentes övezetnek, és a nyugat-dunántúli régió is ilyen értelmű nyilatkozatot tett (igaz, ennek jogosságát a Vetőmag Terméktanács utóbb kétségbe vonta).

2005. április