Első ízben vetítik hazánkban a 2003-as Tokiói keresztapákat, a 2004-es Gőzfiút és a talán legnagyobb durranásnak ígérkező Ghost in The Shell 2-őt, a cyberpunk műfaj koronázatlan királyát. Továbbá egy igazi ínyencséget is megtekinthetünk: Nagisa Oshima Nindzsák bandája című alkotását.

Oshima talán a legnagyobb élő japán filmrendező, 1932-ben született Kiotóban. Első filmjét 1959-ben rendezte, azóta több mint 50 film alkotója, s majdnem minden filmjének forgatókönyvírója volt. Hazánkban nevét legfőképp a Tabu és a Boldog karácsonyt Mr. Lawrence! című filmekhez kötjük. Neves japán színészek, rendezők köszönhetik neki karrierjüket – a ’83-as Mr. Lawrence-ben vállalt például először filmszerepet Takeshi Kitano (Tűzvirágok, Bábok). A filmfesztiválon az 1967-es animejét, Ninja Bugeicho című manga- klasszikust (képregényt) feldolgozó különleges képvilágú alkotását vetítik. Tipikusan képregényekre jellemző állóképeket használva erősíti a történetben rejlő feszültséget: a film a “hadakozó tartományok korát” dolgozza fel. A 16. századra japán durván 250 tartománnyá szabdalódott, ezeket “nagyurak” uralták. A szamuráj hadviselés, az etika és a harcművészet aranykorának nevezik ezt az időszakot – a véres s kegyetlen háborúknak hála. A film az egyik orvul meggyilkolt nagyúr fiáról, s bosszújáról szól.

A Tokiói keresztapák rendezőjéről. Satoshi Konról nem sokat tudunk. Eddigi három egész estés filmje közül a legismertebb a Perfect Blue (1997) egy igazi pszicho-thriller, 2001-ben mutatta be a Millenium Actresst “egy szívbemarkoló, drámai, romantikus élettörténet” (Japán Kulturális Minisztérium Médiaművészetek Fesztiváljának nagydíja, Montreal-i Filmfesztivál Művészeti Újításokért díja és legjobb animációs filmért járó díja). 2003-ban került a japán mozikba a fesztiválon is bemutatásra kerülő drámája, melyben csodálatosan ötvöződnek az akció és a vígjáték elemei. A történet szenteste kezdődik Tokió városában: három hajléktalan épp egy szeméthalmot kutat át, mikor egy különös hangra lesznek figyelmesek: gyereksírást hallanak. Közösen úgy döntenek, megpróbálják megtartani, felnevelni a frissen talált csöppséget lehetetlen körülményeik ellenére. Azonban hamar be kell látniuk, nem képesek arra, amit vállaltak. Így hát elkezdenek nyomozni, hogy megtalálják a csecsemő szüleit. A film Satoshi Kontól megszokott módon különleges: kevés olyan filmmel találkozik a nagyérdemű (nem csak a rajzolt, de a hagyományos filmművészet világában), amely a hajléktalanok világát mutatná be. A történet gördülékeny, könnyen követhető ám korántsem kiszámítható.

Az 51 éves Katsuhiro Ôtomo 23 éve foglalkozik filmek rendezésével, 36 éve forgatókönyvek írója. Eddigi legnevesebb munkája a Magyarországon is bemutatott Metropolis című anime forgatókönyve volt. Legújabb filmje, a tavaly elkészült Gőzfiú. A történet a 19. századi Nagy Britanniában játszódik, egy neves feltalálócsalád fiáról, Mancunian Ray Steam-ről szól. A fiatalember apja s nagyapja közösen feltalált egy soha ki nem apadó erőforrást, melyet gőzlabdának neveztek el. A nagyhatalmak – Anglia és az Egyesült Államok – háborút folytatnak egymással a szerkezetért. Nagyapja és tanítványa segítségével Mancunian Ray feladata, hogy megvédje Londont a kiborgok, a repülőgépek s a félelmetes Gőztorony – a világ elpusztítására is képes fegyver – támadásától. A film egy csaknem egy órán át tartó csatajelenetben bontakozik ki. A film rendkívül látványos, de egyben összetett, elgondolkodtató. Üzenetét egy állítólagos Einstein idézettel foglalhatnánk össze: “Ha én ezt előre látom, tetőfedőnek megyek.”

A tavalyi év legjobban várt animéje, a Ghost In The Shell 2 – Innocence is ellátogat hazánkba. A Páncélba zárt szellem egy 1995-ös cyberpunk sci-fi film volt, amely viharos változásokat hozott a filmművészetbe. Az anime történelem Etalonját, a nyugati anime-ismerettség egyik úttörőjét nemrég láthatta a hazai közönség a Magyar Televízió 2-es csatornáján. A GITS2 – Ártatlanság csak részben folytatása az első résznek: szoros szálak fűzik ugyan hozzá, de a történet, az események önmagukban is egészet alkotnak. 2032-ben a technológia már az emberek fölött áll. Az egyetemes hálózat mindent átsző: testünkben implantátumok segítségével gondolatainkkal telefonálhatunk, használhatjuk számítógépeinket, élhetjük mindennapjainkat. Mellettünk, az emberek mellett élnek mások is. Cyborgok, emberi agysejtekkel gondolkozó s érző gépi testben élő lények. Az emberektől szinte teljesen megkülönböztethetetlen kinézetűek, ugyan úgy dolgoznak, utaznak, ehetnek, s ihatnak, mint mi. A sötét jövőben találkozhatunk továbbá Android robotokkal s mechanikus bábúkkal is.

A film főszereplője Batou, egy 9-es részleg nevű kormányszervezet, egy különleges bűnelhárító és terrorista ellenes alakulat cyborgja. Testében csupán halvány nyomokban fedezhetjük fel emberi mivoltát. Társa, Togusa majdnem teljesen ember: csak kommunikációs implantokat találunk testében. Három évvel a film történései előtt (az első filmben) veszítették el közeli munkatársukat, parancsnokukat, Motoko Katsuragi őrnagyot, aki rejtélyes módon tűnt el az információ végtelen hálózatában – Batou azóta sem tudta túltenni magát a történteken. A cyborg Batou és a családos Togusa a megszokott módon ismét egy rejtélyes esetet kaptak: az elmúlt hetekben számos magas beosztású ember hallt meg hasonló módon: gynoidjaik, szexuális szolgáltatásokat nyújtó robotjaik végeztek velük különböző brutális módszerekkel. Gyilkosaik önmegsemmisítő mechanizmusukkal magukat is megölték. A nyomozás során számos akadályba ütköznek, de a végkifejletben megjelenik egy eltűntnek hitt segítő... A film lélegzetelállító grafikával, mind vizuálisan, mind személyiség tekintetében mesterien kidolgozott karakterekkel nyűgözi le a nézőt. Pörög, mégis gondolkodtat: a lüktető akciójeleneteket filozofikus beszélgetések és gyönyörű “tájképek” vezetik át.

Molnár András

Ajánlott weboldal