Jászladányban végre nyugalom van
A jászladányi iskolaügy négy évvel ezelőtt kezdődött: 2001-ben határozták el helyi, jórészt nem roma szülők, hogy magániskolát indítanak a faluban. Az volt a legfőbb érvük a kezdeményezés mellett - s ezt több fórumon is hangoztatták -, hogy így a szorgalmas, törekvő diákok nyugodt körülmények között tanulhatnak, nem zavarja őket a roma gyerekek fegyelmezetlensége, nem tűnik el a ceruzájuk, nem veszik el az uzsonnájukat. Az intézmény létesítése ellen a helyi romák tiltakoztak, mondván: a tandíjas iskola kirekeszti a szegényebb sorsú roma tanulókat. A Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet Magyar Bálint oktatási miniszterhez fordult jogorvoslatért, aki 2002-ben törvényességi hiányosságokra hivatkozva nem engedélyezte az iskola működési azonosítójának kiadását. Így az intézmény egy nappal a tanévnyitó után bezárt, az ide beíratott kétszáz diákot pedig visszavette az önkormányzati iskola. A szülők tiltakoztak, utcai demonstrációkat szerveztek, majd a következő tanévben az alapítvány - némiképp módosítva alapszabályát - újból beadta az iskola működéséhez szükséges kérelmet, amelyet az oktatási miniszter 2003-ban jóváhagyott. Ekkor a helyi roma polgárjogi szervezet azért emelte fel a szavát, mert több roma gyereknek az alapítványi iskolába történő felvételi kérelmét elutasították. Az intézmény vezetője, Tóth Ibolya akkor helyhiánynyal indokolta ezt.
Közben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal keresetet nyújtott be a Szolnok megyei bírósághoz arra hivatkozva, hogy a jászladányi önkormányzat nem jogszerűen adta bérbe az önkormányzati iskola egyik épületszárnyát az alapítványi iskolának, s ennek kapcsán sérültek az önkormányzati iskolába járó tanulók jogai. Később jogerős döntés született arról, hogy a bérbeadás megfelelt a jogszabályban előírtaknak, s ezt az ítéletet - egy felülvizsgálati kérelem nyomán - a Legfelsőbb Bíróság is helyben hagyta. A hivatal tavaly júniusban újabb keresetet nyújtott be, s ebben újból kifogásolta a bérbeadás körülményeit. A Szolnok Megyei Bíróság - mivel szerinte ebben az ügyben már létezik egy jogerős határozat - elutasította a közigazgatási hivatal keresetét. Csíkos Zoltántól, a megyei közigazgatási hivatal vezetőjétől tegnap megtudtuk: fellebbeztek a megyei bíróság határozata ellen, s az ügy a fővárosi ítélőtáblához került, de még nincs döntés.
Jászladányban több érintettet is megkérdeztünk arról, szerintük vajon elcsitultak-e a magániskola körüli viharok. Berkes Anna, a helyi önkormányzati iskola igazgatója szerint a két intézmény jól megfér egymás mellett. Megtudtuk: noha hivatalos statisztika nem készült erről, a roma gyerekek többsége az önkormányzati iskolába jár. A következő tanévben az előrejelzések szerint az intézményben nő majd a gyereklétszám, így a tavalyi két első osztály helyett 2005 szeptemberében már vélhetően három első osztályt indítanak, csaknem hatvan tanulóval. Az iskola eszközparkja folyamatosan bővül, s elkezdték kidolgozni azokat a programokat, amelyek a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását szolgálják. Arról, hogy hány elsős iratkozott be a 2004-2005-ös tanévben az alapítványi magániskolába, nem kaptunk tájékoztatást, mert Tóth Ibolya, az intézmény vezetője nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Információnk szerint tavaly nyáron kilencven elsős korú gyerek került ki a jászladányi óvodából, akiknek kétharmada az önkormányzati iskolába jelentkezett.
Banyáné Suki Rita, a község cigány kisebbségi önkormányzatának vezetője azt mondta: mindkét iskolával jó a kapcsolatuk, s nem kaptak olyan bejelentést, hogy bármelyik iskolában hátrányos megkülönböztetés érné a roma gyerekeket.
