Kirgizisztán: sértett tüntetők
Biskekben hétfőig a március 13-i parlamenti választások előtti és az utána alakult törvényhozás párhuzamosan ülésezett.
Noha az alkotmánybíróság - egyetértve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel - a múlt héten még érvénytelennek minősítette a "tulipános forradalmat" kiváltó, csalásokkal teli választás eredményét, vasárnap a központi választási bizottság mégis az új törvényhozást tekintette legitimnek. Az új 75 fős alsóházba hat ellenzéki jutott be, míg a korábbi elnök, Aszkar Akajev több családtagja is mandátumot szerzett.
A hatalomra került ellenzéki vezetők egyetértettek az utóbbi döntéssel, bár a hír hallatán több száz tiltakozó gyűlt össze a törvényhozás épületénél. A régi parlament által ügyvivő állam- és kormányfővé kinevezett Kurmanbek Bakijevet az új törvényhozás megerősítette miniszterelnöki tisztségében. Bakijev szombaton még azt hangoztatta, hogy a régi összetételű parlament törvényesen működhet az ellenzéki vezető által június 26-ra kitűzött elnökválasztásig.
A polgárháború elkerülésének fontosságát hangoztatva kiállt az új parlament mellett az Akajev alatt börtönbe juttatott és a tüntetők által kiszabadított Feliksz Kulov is. A fegyveres testületek parancsnoka megerősítette, hogy nem fognak senkit sem üldözni a volt politikai ellenfelek és kormánytagok közül. Kijelentette, hogy sem Washingtonnak, sem Moszkvának nem mondanak nemet. (Kirgizisztánban amerikai és orosz légibázis is működik.) Az Oroszországgal való kapcsolat fontosságát hangsúlyozva kijelentette, hogy szavatolni fogja az orosz ajkú lakosság biztonságát is. Mintegy 600 000 orosz nemzetiségű ember él az ötmilliós országban.
- Egyelőre nem kommentáljuk azt, ami Biskekben zajlik - nyilatkozta Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök egyúttal humanitárius segítséget ajánlott fel az egykori szovjet tagköztársaságnak. Putyin korábbi nyilatkozataiban nem zárkózott el attól, hogy Moszkva befogadja volt elnököt - jelenti az MTI. Az egyelőre ismeretlen helyen tartózkodó Aszkar Akajev azután hagyta el Kirgizisztánt, hogy a tüntetők csütörtökön megrohamozták Biskekben a kormány épületét.
Továbbra is nyitott kérdés Akajev helyzete. Hivatalosan nem mondott le, sőt korábban a Kabar kirgiz hírportálnak küldött üzenetében kijelentette: távolléte csak ideiglenes, az eseményeket államcsínynek tekinti. Akajev szülővárosában mintegy hétszáz fő tiltakozott az elnök eltávolítása ellen.
Az új törvényhozás elnöke szerint tárgyalni kell Akajevvel. Omurbek Tekebajev szerint csak ezután lehet kiírni az elnökválasztást. Tekebajev elmondta: Bakijev ideiglenes államfői megbízatása nem legitim. - Az új törvényhozás felül fogja vizsgálni az ügyvivő elnök és kormány megbízatásának törvényességét - tette hozzá a házelnök.
Az EBESZ három független szakértőt küld az országba. A szervezet képviseletében tárgyaló Lojze Peterle kijelentette: elismerik a kialakult helyzetet. Vasárnap Biskekbe érkezett az EBESZ elnöke Jan Kubis is.
Az elmúlt napok zavargásaiban hivatalosan négyen haltak meg, nyolcvan polgári és negyven rendfenntartó személy megsérült. A pénteken már beavatkozó rendőri erők a hét végén százötven fosztogatót őrizetbe vettek.
Alekszandr Lukasenko távozását követelő ellenzéki tüntetőket ítélt tegnap kéthetes elzárásra a minszki bíróság. A fehérorosz elnök ellen a márciusban több tüntetést szerveztek, a posztszovjet térségben erősödő rendszerváltó hangulat hatására. Legutóbb pénteken zajlott le egy háromszáz fős tüntetés a tízmilliós országban. Az 1994-ben elnökké választott Lukasenkót a Nyugat többször vádolta a demokratikus szabadságjogok korlátozásával és a 2001-es választások manipulálásával. Fehéroroszország elnöke tavaly népszavazáson elérte, hogy az alkotmányt megváltoztatva indulhasson a jövőre esedékes elnökválasztáson. (Reuters)
Demokratikus irányvonalra, a nemzeti párbeszéd és megbékélés politikájának folytatására biztatta tegnap Javier Solana Roza Otunbajeva ideiglenes kirgiz külügyminisztert. Az EU kül-, és biztonságpolitikai főképviselője Biskekbe telefonálva arra kérte a politikust, akit korábbról ismer, hogy országa stabil és baráti kapcsolatot ápoljon szomszédaival. Solana a kirgiz kérdésben együttműködik Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és az EBESZ-szel is, és felajánlotta a biskeki vezetésnek az EU támogatását. (Brüsszeli tudósítónktól)
