Kaotikus hatalomváltás Kirgizisztánban
A kirgiz fővárosban az éjszaka a tömeg éttermeket és áruházakat fosztogatott, a rendőrség kísérletet sem tett a helyzet megfékezésére. A parlament döntött arról, hogy legkésőbb három hónapon belül megtartják az elnökválasztást.
A péntek óta ismeretlen helyen tartózkodó bukott elnök, Aszkar Akajev azonban kijelentette: nem mondott le, a biskeki eseményeket államcsínynek tartja, és távolmaradása csupán időleges. - Csak a vérontás elkerülése érdekében utasítottam a biztonsági erőket, hogy ne használják fegyvereiket - áll a kirgiz Kabar hírügynökségnek e-mailben eljuttatott elnöki nyilatkozatban. Akajev csütörtökön hagyta el Biskeket, miután a tüntetők 10-15 ezer fős tömege megrohamozta a főváros kormányzati épületét. Az elégedetlenség a március 13-i parlamenti választás után tört ki, amelyet az ellenzék szerint az államhatalom csalásokkal manipulált.
A kazah elnöki sajtóosztály értesítése szerint tegnap Akajev Asztanában volt, de már elhagyta a kazah fővárost, sőt az országot is. Orosz hírügynökségi források szerint valószínűleg Moszkva felé tart.
- Nem látom akadályát, hogy Aszkar Akajev Oroszországba utazzon - jelentette ki örményországi látogatásán Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök ugyanakkor hajlandó együttműködni az új kirgiz vezetéssel is. Putyin szerint a gyenge kirgiz hatalom és a felgyülemlett szociális feszültségek ismeretében nem meglepő a közép-ázsiai köztársaságban kialakult helyzet - írta az MTI .
A Moszkvával való együttműködés elől a tulipános forradalom vezetői sem zárkóznak el. Az ideiglenes állam- és kormányfő kijelentette: várják az országba az orosz befektetőket, és tovább szeretnék fűzni a hagyományosan szoros kirgiz- orosz kapcsolatokat. Bakijev szemlátomást nem neheztel Moszkvára azért, mert Akajev hatalmának megdöntése előtt egy nappal a hat posztszovjet államot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete katonai segítséget ajánlott fel a kirgiz hatalom védelmére.
Az új hatalom helyzete egyelőre ingatag. A zavargások mérséklését célzó kijárási tilalom bevezetésétől is elállt, elismerve, hogy ezt nem áll módjában érvényesíteni. Felszólították ugyanakkor a hadsereget és a rendőrséget, hogy vegyék fel a munkát - a zavargásokban harmincegy rendőr is súlyosan megsérült -, a lakosságot pedig arra kérték, hogy segítsenek a helyreállításban. Délutánra magasabb készültségbe helyezték a kirgiz fegyveres erőket. Az új törvényhozás szeretné, ha a forradalomban részt vevő vidéki fiatalok mielőbb visszatérnének otthonaikba. Kérdés azonban, hogy az új vezetés menynyire tudja kontrollálni a tömeget. Míg a politikusok Akajev biztonságának szavatolását hangoztatják, addig a tömeg tegnap "Falhoz az Akajev családot!" táblákkal vonult fel. Az ellenzékiek egyik vezéralakja, Felix Kulov a biztonsági szolgálatok ideiglenes parancsnoka szerint mindenkinek jó figyelmeztetés egy ilyen forradalom.
A tervek szerint holnap a közép-ázsiai országba látogat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főtitkára, Jan Kubis is. A szervezet nevében jelenleg Lojze Peterle tárgyal a kirgiz vezetéssel a békés megoldás érdekében. Szergej Lavrov orosz és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tegnapi telefonbeszélgetésében egyetértett azzal, hogy a törvényes rendet mielőbb helyre kell állítani az 5 milliós országban. Washington közvetve már csütörtökön támogatásáról biztosította az új kirgiz vezetést. A külügyminisztérium helyettes szóvivője újságíróknak elmondta: tavaly 31 millió dollárt különítettek el arra, hogy támogassák Kirgizisztán demokratizálását. Adam Ereli kijelentette: ha szükséges, az Egyesült Államok hajlandó növelni az összeget.
