"A fejlődő országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a transznacionális vízszolgáltató cégek bevonása nem megfelelő eszköz arra, hogy a szegények tiszta vízhez jussanak megfizethető áron" - áll a levélben. A dokumentum szerint az európai kormányok és a nemzetközi segélyszervezetek a vízszolgáltatás privatizációjához kötik a hitelek és segélyek nyújtását – állítják a civilek.

A levélírók Bolíviára hivatkoznak, ahol El Alto városában felmondták a francia vízszolgáltatóval, a Suez-zel kötött szerződést, mert elégedetlenek voltak vele. A helyi lakosság olyan köztulajdonú szolgáltatást szeretne, amely az ő részvételükön alapul, de a német segély-hivatal (GTZ) nem hajlandó hiteleket nyújtani, csak akkor, ha a Suez továbbra is részt vehet a szolgáltatásban – állítják a levélírók.

Világszerte számtalan példa bizonyítja, hogy újszerű, innovatív vízügyi technikák hatékonyan hozzájárulhatnak a globális vízhiány felszámolásához. Ilyen például a fogyasztói egyesületek részvételén alapuló megoldás, vagy a szegények számára is hozzáférhető és környezetbarát technológia, az esővízgyűjtés és a biológiai alapú, helyi víztisztítás.

A Védegylet álláspontja szerint néhány esetben elfogadható lehet a vízművek privatizálása, de az nem, hogy a nyugati kormányok és a nemzetközi gazdasági intézmények egyoldalúan támogassák a súlyos problémákkal járó, piaci alapú megoldásokat. A vízügyi reformokat hosszú távú tervezésnek kell megelőznie, szigorú állami szabályozókeretbe és erős civil kontrollba ágyazva, figyelembe véve minden alternatív vízellátási módot – hangsúlyozza a nyílt levél.

A hetven civil szervezet felhívja Louis Michel biztost: intézkedjen arról, hogy a következő a jövő márciusban, Mexikóban tartandó Víz Világfórumra az EU új vízfejlesztési politikát dolgozzon ki.