Kirgiz forradalom: munkába állt az ellenzék
Kurmanbek Bakijev kirgiz ellenzéki vezető pénteken Biskekben közölte, hogy a parlament őt nevezte ki ügyvezető államfőnek és miniszterelnöknek. Akajev elnök elmenekült Biskekből. A fővárost az ellenzék vezette népmozgalom uralja. Oroszország aggódik. Összefoglalónk a tegnapi napról itt olvasható.
Az ellenzék nem kérdőjelezi meg az orosz és az amerikai légitámaszpontok jelenlétét - közölte Bakijev. Sajtóértekezletén hangoztatta, hogy az új hatalom szavatol minden korábban vállalt nemzetközi kötelezettségvállalást és megállapodást, ez vonatkozik a terroristaellenes koalíció légitámaszpontjára, akárcsak a Kant városánál lévő orosz légi bázisra.
Az orosz támaszpont parancsnoksága találkozott a helyi hatóságokkal, és Alekszandr Drobsevszkij ezredes közölte, hogy szoros kapcsolatot ápolnak a város rendfenntartó erőivel. A forradalom miatt a parancsnokság korlátozta az orosz tisztek és közkatonák eltávozását a támaszpontról.
Fiatalok péntek délelőtt kövekkel dobálták meg Biskekben a parlament épületét, ahol a kirgiz törvényhozás összeült, hogy megvitassa az új kormány összetételét. A parlament felfüggesztette ülését. Baktibek Adriszajev, Kirgizisztán washingtoni nagykövete a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva pénteken államcsínynek nevezte a kirgiz fővárosban történteket. "Ez az ügy, amivel dolgunk van, nyilvánvalóan alkotmányellenes államcsíny, és most megpróbálják a helyzetet a saját forgatókönyvük szerint rendezni" - mondta.
Nurszultan Nazarbajev kazah elnök szerint Kirgizisztánban az évek óta felgyülemlett társadalompolitikai problémák tömeges elszegényedéshez vezettek és ez váltotta ki a csütörtöki megmozdulásokat. Az államfő hangoztatta, hogy a történtekből le kell vonni a következtetéseket, megérteni az események okait. Szerinte a kirgiz hatalmi szervek gyengesége is közrejátszott abban, hogy "a lázadók és gonosztevők" azt tehettek, amit akartak".
Az elűzött elnök Észak-Kazahsztánba menekült
Aszkar Akajev elűzött kirgiz elnök családjával Észak-Kazahsztánban, Akmolinszk térségében tartózkodik - jelentette az Interfax orosz hírügynökség. Feliksz Kulov ellenzéki vezető előzőleg közölte: Akajev nem egyezett bele, hogy Oroszországba utazzon, és egy másik országba távozott. Ezt azonban nem nevezte meg.
Mentelmi joga van Aszkar Akajev megbuktatott kirgiz elnöknek, akinek lehet, hogy szavatolni fogják biztonságát és sérthetetlenségét - mondta később a parlament elnöke, Isembaj Kadirbekov. A politikus közölte, hogy nincs értesülése Akajev tartózkodási helyéről, de ha a volt államfő Kirgizisztánban bukkanna fel, törvényesen megilletné őt a mentelmi jog. Lehetséges, hogy szavatolnák biztonságát és sérthetetlenségét, ám a kérdést a törvényhozás még nem tárgyalta - tett hozzá Kadirbekov.
Félelem és reszketés Minszkben
Fehéroroszország aggódva szemléli a Biskekben történteket - derül ki a külügyminisztérium pénteki közleményéből. A fehérorosz aggodalmakat jelzi, hogy a rendőrség és a titkosszolgálat, a KGB lefoglalta csütörtök este egy független liberális napilap számítógépeit és nyomdafelszerelését. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy a lap szerkesztőségét illegálisan egy lakásban rendezte be, és a ház lakói feljelentést tettek ellenük.
A minszki hatóságok szerint a kirgiz kormányszervek alkotmányellenes leváltása súlyos következményekkel járhat, ami veszélybe sodorhatja a stabilitást, az emberek boldogulását, nemcsak Kirgizisztánban, de az egész közép-ázsiai térségben - hangoztatja a külögyminisztérium. Minszk szerint "vissza kell térni a törvényes útra" és véget kell vetni annak, hogy a politikai ellentéteket erőszakos eszközökkel rendezzék.
Egy orosz lap szerint véletlen volt Moszkva viselkedése
A Kommerszant Moszkva "véletlenül bölcsre sikeredett" viselkedését boncolgatta, amelyet elronthatott volna egy 1968-as csehszlovák mintájú beavatkozás. A Kommerszant szerint Moszkva úgyszólván kifogástalanul viselkedett: az ukrán narancsszínű forradalom keserű tanulságait levonva, nem mutatta ki nyíltan Akajev ingadozó rezsimje iránti szimpátiáját. Sőt, nem sokkal a kirgiz parlamenti választások előtt Igor Ivanov, a nemzetbiztonsági tanács titkára fogadta Bakijevet. A kampány során Moszkva külső megfigyelő maradt, mellőzve "polittechnológusok" küldését a rendszer támogatására. Mindamellett ez a bölcs magatartás jórészt a véletlen műve volt a liberális lap szerint. Bakijevet ugyanis főleg azért hívták meg Moszkvába, hogy ráijesszenek Akajevre, aki ezután el is utasította amerikai AWACS felderítő gépek telepítését Kirgizisztánban.
Másrészt Moszkva hétfőn segítségnyújtást kínált Biskeknek a Kollektív Biztonsági Szerződés szervezete útján. Igaz, a jelek szerint arról volt szó, hogy a (hat volt szovjet köztársaságot, Oroszországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Fehéroroszországot és Örményországot tömörítő) katonai szervezet részt vehessen az ellenzéki vezetőkkel való tárgyalásokon. Akajev ezt elutasította.
Kurmanbek Bakijev, a győztes ellenzék - immár ügyvezető miniszterelnökké választott - vezéralakja a Trudnak pedig azt hangsúlyozta, hogy az új kormány feltétlenül betartja az Oroszországgal fennálló megállapodásokat, sőt mélyíteni kívánja a hozzá fűződő kapcsolatokat.
Egy modern birodalmi szemléletű politológus szerint viszont Oroszország éppen ezért megint veszített. "Bár közvetlenül nem vettünk részt a kirgiz forradalomban, egyelőre ugyanahhoz a FÁK-hoz tartozunk Kirgizisztánnal, mintha csak egy futballpályán játszanánk. És amikor gólokkal tömik ki a hálónkat, akkor hiába kiabáljuk, hogy nem játszunk. Eltaposnak" - fejtegette Sztanyiszlav Belkovszkij a Komszomolszakaja Pravda hasábjain. Belkovszkij szerint a Kremlnek mielőbb gyökeresen új politikai doktrínát kell kitalálnia, és ellentámadásba kell lendülnie, különben két év múlva egyetlen szövetségese sem marad, miközben ellenfelei szaporodnak, és saját magára is narancsszínű lázadás vár.
Moszkvában összeül a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete
A kirgiz fővárosban, Biskekben kialakult helyzet elemzésére pénteken Moszkvában összeül a Független Államok Közösségén (FÁK) belül hat országot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, amelynek Kirgizisztán is tagja - vált ismertté az orosz fővárosban katonai forrásokból. A szervezet titkárságához közeli forrás szerint az ülésen megvizsgálják, hogy a kirgiz fővárosban, Biskekben történtek milyen veszéllyel járhatnak a közép-ázsiai térség biztonságára.
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét a Szovjetunió 1991-ben történt felbomlása után írták alá abból a célból, hogy katonai és biztonsági együttműködést valósítsanak meg az újonnan függetlenné vált volt szovjet tagállamok.
Júniusban tartanak elnökválasztást
Kirgizisztánban három hónap múlva tartanak elnökválasztást - jelentette be a biskeki parlamentben Kurmanbek Bakijev. A volt ellenzéki politikust a törvényhozás néhány órával korábban bízta meg az állam- és kormányfői teendők ideiglenes ellátásával. "Az alkotmánynak megfelelően az elnökválasztást három hónapon belül meg kell tartani. Őrködni fogunk az alaptörvény betartásán" - közölte Bakijev.
Bakijev azt is megerősítette, hogy Kirgizisztán támogatást vár Oroszországtól a jelenlegi bonyolult helyzetben, a kirgizisztáni helyzet rendezésében és a súlyos gazdasági kérdések megoldásában. Az ideiglenes állam- és kormányfő kijelentette: "Oroszországgal mindig barátiak voltak a kapcsolataink. Ezt a Kirgizisztánnal való viszonyt senki sem akarja megváltoztatni, csakis a fejlesztésükre törekszünk. Szükségünk van az orosz beruházásokra. Fejlesztenünk kell a gazdaságunkat. Készek vagyunk szorosan együttműködni Oroszországgal, és reméljük, hogy gyors lépések történnek ebben az irányban" - tette hozzá az ideiglenes államfő.
Putyin: a hatalom gyengesége volt az ok
Vlagyimir Putyin orosz elnök a hatalom gyengeségét okolta a Kirgizisztánban kialakult helyzetért, ugyanakkor jelezte: Moszkva kész együttműködni a kirgiz ellenzék csütörtökön hatalomra került vezetőivel.
"A kirgizisztáni helyzet alakulásában nincsen semmi váratlan, ez a hatalom gyengeségének és a szociális-gazdasági problémáknak a következménye" - hangsúlyozta pénteken az örmény fővárosban, Jerevánban az orosz elnök. "Sajnálatra méltó, hogy a volt szovjet térség egy országában ismét jogellenes módon oldják meg a problémákat, pogromok és emberi áldozatok által kísérve" - tette hozzá Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök ugyanakkor hangsúlyozta: kész együttműködni a kirgiz ellenzékkel, és reményét fejezte ki, hogy sikerül mielőbb ellenőrzésük alá vonni a helyzetet. "Jól ismerjük ezeket az embereket, sokat tettek az Oroszország és Kirgizisztán közötti jó kapcsolatokért" - mondta Putyin, és hozzátette: Oroszország a maga részéről mindent megtesz azért, hogy a fenntartsa a két ország közötti viszony szintjét, és javítsa a két nép közötti kapcsolatokat. Moszkva nem ellenezné, ha a megbuktatott elnök, Aszkar Akajev Oroszországba kívánna utazni – mondta az elnök.
Lövöldözés a fosztogatók és rendőrök között
Heves lövöldözés tört ki pénteken a kirgiz főváros központi áruháza közelében rendőrök és fosztogatók között. A fosztogatók helyszíni jelentés szerint megkíséreltek betörni az áruházba, amelyet péntekre virradó éjszaka - az Aszkar Akajev elnök hatalmának megdöntését követő zűrzavarban - nem tudtak kifosztani. A rendőrök oldalán polgári önkéntesek is részt vesznek az épület védelmében. A kirgiz rendőröket parancsban hatalmazták fel arra, hogy tüzet nyissanak a fosztogatókra és rablókra.
(MTI)
