Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) - ennek Kirgizisztán is tagja - szintén több ponton szabálytalannak minősítette a választást, amelynek eredményeképpen Aszkar Akajev kirgiz elnök két gyermeke, két sógornője és két fivére is bejutott a 75 fős törvényhozásba, ahol az ellenzék csupán hat mandátumot szerzett.

A magát tulipánosnak nevező forradalomban egyre több a tüske: a tüntetők - több kormányzati épület és repülőtér után - Pulgomban tegnap újabb önkormányzati épületet foglaltak el az ország déli részén. A belügyi erők pedig lezárták az ország észak-déli főútját. Biskekben rohamrendőrök oszlattak fel egy százfős tüntetést, húsz embert letartóztattak - az északon lévő fővárosban ez volt az első nagyobb tüntetés.

Telefonon tárgyalt a kialakult helyzetről az orosz külügyminiszter Javier Solanával. Szergej Lavrov szerint az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének nyilatkozatait a feszültség növelésére használhatja fel az ellenzék - jelenti az MTI.

A helyzet azonban korántsem azonos a grúziai vagy az ukrán eseményekkel. Oroszország nem áll ki egyértelműen Akajev mellett, és nem utasítja el az ellenzéket. A kirgiz elnök orosz lapinformációk szerint titkon Moszkvában járt, de az orosz elnök helyett csak tanácsadói tárgyaltak vele, ugyanakkor a Kreml korábban fogadta az ellenzéki Roza Otunbajevát. - Ha valóban így van, akkor ez bölcs döntés a Kreml részéről - nyilatkozta lapunknak Sz. Bíró Zoltán. Az ELTE Ruszisztika Központ oktatója szerint Moszkvának szakítania kell azzal a politikai gyakorlattal, hogy "korrodálódott politikai vezetők" mellett kötelezze el magát. A szakértő szerint Akajev ugyan lojális Moszkvához, megbízható szövetséges, de az ellenzék maga is keresi a kapcsolatot a Kremllel, így a politikai helyzetben Oroszországnak nem kell tartania attól, hogy befolyásának tere tovább szűkülne. A térségben egyedüliként itt az orosz a második hivatalos nyelv. Kirgizisztán négy másik volt szovjet köztársasággal - Tádzsikisztán, Kazahsztán, Fehéroroszország és Örményország - részt vesz az Oroszországgal közös kollektív védelmi szerződés szervezetében, amely a terrorizmus, a drogkereskedelem és a szervezett bűnözés elleni közös harcot szolgálja.

Aggasztóak ugyanakkor az orosz politikai másodvonal megnyilatkozásai, amelyek szerint a kirgiz ellenzék bűnözőkből és nemzetközi terroristákkal kapcsolatban álló iszlám fundamentalistákból állna, akik ellen orosz katonai erőt kellene bevetni. - Kazahsztán mellett Kirgizisztán az, ahol egyáltalán nem vert gyökeret a szélsőséges iszlám - mondta Sz. Bíró.

A békés rendezés felé tett lépésnek tekinthető Nyikolaj Tanajev ajánlata, amely szerint a kormányfő találkozna az Os várost hatalmukba kerítő tüntetők képviselőivel. A tervek szerint az EBESZ küldöttje, Lojze Peterle jelenlétében ma kezdődnek a megbeszélések.

Akajev autoriter rendszere jóval enyhébb, mint a szomszédos Türkmenisztánban. Többé-kevésbé léteznek ellenzéki pártok, bár Sz. Bíró szerint ebben a rendszerben is elképzelhetetlen, hogy szabad választások útján az ellenzék valódi hatalomhoz jusson.

A politikai rendezés azonban az ország földrajzi helyzetéből adódóan nem jelenthet radikális külpolitikai irányváltást. Sz. Bíró szerint itt nem ütközik az EU, az Egyesült Államok és Oroszország érdeke, Moszkvának megvan a lehetősége arra, hogy az elitváltással is megőrizze eddigi befolyását. A Nyugat elsődleges érdeke, hogy elkerüljék a káoszt és a vérontást. Az etnikailag megosztott szegény ország elhúzódó, egyre erőszakosabb konfliktusa ugyanis a vegyes lakosságú türkmenisztáni Fergána-medence közelében robbanásveszélyes helyzetet teremtene, amit az országban katonai bázissal egyaránt rendelkező Washington és Moszkva is szeretne elkerülni.