Semjén Zsolt közölte, hogy az alkotmány kimondja: törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel nem állhat ellentétben belső törvény, ezért kérik az Alkotmánybíróságot, semmisítse meg az általuk kifogásolt rendelkezéseket.

Hozzátette: a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről kötött, 1999-ben törvényben kihirdetett megállapodás védi a protestáns, zsidó és kisegyházak által működtetett intézményeket is, így beadványuk ezen egyházak érdekeit is érvényesíti.

A 13 pontos beadványban azt kifogásolják, hogy a költségvetési törvény kizárólag az önkormányzati intézményekben biztosít kiegészítő támogatást a közalkalmazotti bérkiadásokhoz, az egyházi és kisebbségi önkormányzatok által fenntartottaknál nem. Szerintük ellentétes a vatikáni szerződéssel, hogy a közoktatási kiegészítő támogatást az egyház a jövőben bizonyos esetekben nem az állami költségvetésből, hanem az önkormányzatokon keresztül kapja, és hogy a törvény bizonyos közoktatási normatívákat csak az önkormányzati intézményeknek biztosít, az egyháziaknak nem. A költségvetési törvény alapján nem jár állami finanszírozás az egyházi családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatást végző intézményeknek - tette hozzá Semjén.

A vatikáni szerződés kimondja, hogy a magánszemélyek az egyház vagy egy külön állami alap javára ajánlhatják fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát, a törvény szerint azonban az egy helyett négy állami alapot támogathatnak az állampolgárok. Kifogásolják azt is, hogy a törvény megszünteti annak lehetőségét, hogy a közfeladatot ellátó egyházi szervezet az önkormányzati intézményekhez hasonlóan a szaktárcák költségvetéséből kapjon fejlesztési támogatást.

Semjén Zsolt azt mondta: képviselői beadványuknak külön aktualitást ad az is, hogy "az SZDSZ részéről egy példátlan egyház-ellenes támadássorozat indult meg". Céljuk az, fűzte hozzá, hogy az Alkotmánybíróság döntésével ennek a próbálkozásnak elejét vegyék.

Szintén közös beadványban fordul az Alkotmánybírósághoz a katolikus, a református és az evangélikus egyház azt kérve, hogy a 2005. évi költségvetési törvény egyes pontjait módosítsák - jelentette be Veres András katolikus püspök. Szerinte a három egyház megítélése szerint a költségvetési törvény több helyen sérti a magyar Alkotmányt. Konkrétan három törvényhelyet említett, a 60. paragrafust, a 67. paragrafus 2. bekezdését és a 70/A paragrafust. A püspök hozzátette, hogy az egyházak összes közfeladat-ellátási tevékenységéről szó van, az oktatási, a szociális és az egészségügyi területről egyaránt.

Mivel kiderült, hogy a kormánynak nem áll szándékában módosítani a költségvetési törvényt, ezért az egyházaknak nem áll módjukban mást tenni, mint beadványt benyújtani az Alkotmánybírósághoz - mondta a püspök. A beadványt Seregély István, az MKPK elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és D. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke írta alá.

Az Alkotmány 60. paragrafusa egyebek között kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. A 67. paragrafus 2. bekezdése arról szól, hogy a szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. A 70/A cikkely kimondja, hogy Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(MTI)