Szóvivőjének közlése szerint az államfő felmentette tisztségéből Bakirdin Szubanbekov belügyminisztert, valamint Maktibek Abdildajev főügyészt, s helyükre Kenekbek Ducsebajevet és Marat Szutalinovot nevezte ki.

Ducsebajev volt eddig a kirgiz főváros, Biskek rendőrségének parancsnoka, míg Szutalinov az elnöki hivatal védelmi és biztonsági kérdéseiért volt felelős.

Előzőleg, kedden a dél-kirgizisztáni Pulgom városában a tüntetők újabb közigazgatási épületet foglaltak el. Mint a kirgiz belügyminisztérium szóvivője, Nurdin Zsangarajev elmondta, mintegy háromszáz tüntető hatolt be az intézménybe. Egyelőre nem tudni, hogy fel voltak-e fegyverkezve.

Narinben Kaszimov ellenzéki szóvivő ugyanakkor úgy tudja, hogy a hatszáz fős tüntető tömeg békés eszközökkel foglalta el a pulgomi közigazgatási épületet, miután a rendőrök átálltak a tüntetők oldalára. Szerdán Biskekben elmaradt egy ellenzéki gyűlés annak hírére, hogy esetleg párbeszéd kezdődik a kormányzattal a fővárosban.

A Moscow Times a kirgiz helyzettel kapcsolatos orosz és amerikai visszafogottságra mutat rá

A kirgizisztáni konfliktust - az erőszak mellett - az orosz és amerikai visszafogottság különbözteti meg a grúz és ukrán békés forradalomtól - mutatott rá szerdai írásában a The Moscow Times.

Moszkva tartózkodott Aszkar Akajev elnök nyílt támogatásától, míg a Nyugat kevéssé támogatta a tiltakozókat. Az angol nyelvű orosz lap írása szerint Akajev a hétvégén titkon Moszkvában járt, de Vlagyimir Putyin elnök nem fogadta, hanem csak tanácsadói tárgyaltak a kirgiz elnökkel médiajelentések szerint. Akajev előző, januári látogatása óta viszont a Kreml fogadta politikai riválisait, Kurmanbek Bakijevet és a radikálisabb Roza Otunbajevát is, jelezve, hogy nem tesz fel mindent egy lapra. Bakijev pedig találkozott Igor Ivanovval, az orosz nemzetbiztonsági tanács fejével is, aki 2003-ban kulcsszerepet játszott Eduard Sevardnadze grúz elnök távozásra bírásában.

Washington szintén visszafogottan viselkedik, mert nem akar fejfájást egy olyan térségben, ahol katonailag jelen van, nem akar aggódni katonáinak biztonsága miatt - írta az angol nyelvű orosz lap. Az Egyesült Államok és Oroszország egyaránt légitámaszpontokat létesített Biskek környékén. Washington ezt a bázist terrorellenes háborújának kulcselemeként szemléli, s ugródeszkaként használja afganisztáni missziójához.

Az Egyesült Államok nem akar Kirgizisztánban egy olyan konfliktust, amely térségbeli biztonsági érdekeit szembeállíthatja Oroszország és Kína érdekeivel - mondta egy amerikai elemző a The Moscow Timesnak, amely rámutatott: Bakijev hétfőn tárgyalásokat kínált Akajevnek, aki kedden beleegyezett azzal a feltétellel, hogy az ellenzék helyreállítja a rendet. A kirgiz hatóságok megpróbálják megosztani az ellenzéket, fontos kormányposztokat ajánlva fel vezetőiknek - feltételezték elemzők.

Eközben több más orosz lap egy kirgizisztáni polgárháború veszélyéről cikkezett. A Komszomolszkaja Pravda úgy vélte, hogy a kirgizisztáni forradalmat nem a tulipán és a mandula, hanem az utcakő és az ököl jelképezheti. Míg az Izvesztyija azt írta, könnyen lehet, hogy az északiak (különösen a tősgyökeres biskekiek és a fővárosban munkára lelt vidékiek) nem akarják támogatni a fellázadt, szegény délieket. És akkor az ország elnöki északra és ellenzéki délre való megosztottsága polgárháborúvá alakulhat át.

Tádzsikisztán a kirgiz helyzet békés megoldását szorgalmazza

Tádzsikisztánban mély aggodalommal követik a szomszédos Kirgizisztán déli részében folyó, tömeges rendzavarások, erőszakos cselekmények és káosz kísérte eseményeket.

A dusanbei külügyminisztérium által szerdán közzétett közlemény szerint "ezek az események nem hagyhatnak bennünket közömbösen, ezért Tádzsikisztán, amely maga is nemrégiben átélte a polgárháború borzalmait, valamennyi probléma békés, tárgyalóasztalnál történő, a Kirgiz Köztársaság törvényeinek és alkotmányának tiszteletben tartó megoldását szorgalmazza".

"Semmilyen politikai cél - bármilyen nemes szándék álljon is mögötte - nem szentesíthet törvénytelen erőszakos cselekményeket, politikai ambíciók radikális megnyilatkozásait, amelyek a nemcsak Kirgizisztán, de az egész térség békélyére és stabilitására nézve következményekkel járhatnak" - áll a dokumentumban.(MTI/AP/AFP/ITAR-TASZSZ)

Tüntetõk Dzsállálábád utcáin