Kirgizisztán déli része a felkelők kezében
A déli kirgiz tartományok gyakorlatilag elszakadtak tegnapra az ország északi részétől. Az előző este a helyi katonai, rendőri és nemzetbiztonsági vezetők is átálltak a felkelők oldalára. Erre egy több tízezres nagygyűlésen került sor - jelentette Osból, a déli kirgiz nagyvárosból a Ferghana.ru ellenzéki internetes lap. A gyűlésen felszólaltak az ellenzék különböző csoportjainak vezetői is. Osba utaztak Aszkar Akajev elnök ellenzékének vezetői (Anvar Artikov, Roza Otunbajeva, Umirberk Tekebajev és Dusenkul Csotonov). A dinasztikus hatalomgyakorlásra törekvő elnök korábban megakadályozta, hogy ezek a politikusok induljanak a parlamenti választásokon. Ez és a csalások tömege váltotta ki a március 21-i tiltakozó mozgalmat - a "tulipános forradalmat" Dél-Kirgíziában. A Ferghana.ru és az orosz lapok beszámolnak arról, hogy az ellenzéki vezetők igyekeznek megakadályozni, hogy a mozgalom erőszakos fordulatot vegyen. Tegnap azonban a helyzetet nehezítette, hogy egyes radikálisok a helyi börtön ostromára és az ott tartott foglyok - köztük köztörvényes bűnözők - kiszabadítására szólítottak fel.
A helyszíni tudósítások szerint a déli településeken szétesett a korábbi hatalom, helyi önkéntes osztagok próbálkoznak a rend fenntartásával. A helyzetet bonyolítja, hogy a mozgalom a Fergana-völgyben tört ki. Ez a köztársaság többnemzetiségű vidéke, ahol üzbégek, tádzsikok, oroszok élnek együtt a kirgizekkel. A kilencvenes évek elején itt kitört zavargásoknak több száz halálos áldozata volt. Az ellenzéki vezetők szerint a hatalom most is arra törekszik, hogy nemzetiségi villongásokat kirobbantva törje le a népmozgalmat.
A déli tartományokból még a hét elején buszkaraván vitt ellenzéki csoportokat Biskekbe. Biskekben tegnap első ízben került sor tüntetésekre, melyeken az elnök hívei és ellenfelei csupán néhány száz méterre álltak egymástól.
A belügyminisztérium és a rohamrendőrség erői kordont vontak a biskeki főtér köré, az elnöki hivatal és egyes kormányépületek közelében. A hatóságok az éjjel őrizetbe vettek két neves ellenzéki személyiséget, Topcsubek Turgunaljevet, a kirgiz polgári és szabadságjogok intézetének igazgatóját és Dzsipar Dzsekcsejevet, a Kirgizisztáni Demokratikus Mozgalom társelnökét - közölte egy ellenzéki szóvivő.
Akajev elnök, miközben az ellenzéki mozgalmat "külföldről szervezett és pénzelt" felkelésnek minősítette, többször is kijelentette: tartózkodni fognak az erő alkalmazásától. Kérdéses, van-e a kezében ilyen erő. Eközben korábbi álláspontját megváltoztatva, visszautasította az ellenzéknek azt a követelését, hogy vizsgálják felül a februári választások eredményeit. Ennek törvényességét és demokratizmusát az EBESZ és az USA is kérdésesnek minősítette. Az újonnan megválasztott képviselők eskütétele előtt a parlamentben mondott beszédében Akajev kijelentette: "Nagy megelégedésemre szolgál, hogy hangsúlyozhatom a megválasztott képviselői testület vitán felül álló törvényességét." Ehhez az egykori fizikus hozzátette: "A köztársaságban jelenleg uralkodó helyzet átmeneti jelenség. Biztos vagyok benne, hogy határozott intézkedésekkel sikerülni fog gyorsan ellenőrzés alá vonni a dolgokat". Azt is kijelentette, hogy nem fog erőt alkalmazni az ellenzékkel szemben. Az ország déli részét ellenőrző felkelésről azt mondta: "Marginális ellenzéki csoportok szándékosan feszültséget szítanak az országban. Ezzel az a céljuk, hogy kiprovokálják jelentős erő alkalmazását, és a szükségállapot bevezetését, de határozottan kijelentem, hogy én mint elnök soha nem folyamodom ilyen eszközökhöz" - mondta. Végül azt állította, hogy külföldön "erkölcsileg és pénzügyileg támogatják az ellenzéket".
Az Akajevet idéző orosz hírügynökségek kiemelik szavait, amelyekben a grúziai és ukrán fordulatra utalva azt mondta: az "ilyen-olyan színnel jellemzett forradalmak messze túlmennek a törvényesség határán". "A mi hazai forradalmáraink közvetlen fenyegetést jelentenek a hazai lakosságra és a stabilitásra. A hatalom szervezetének nincs joga gyengének mutatkozni, amikor a színes forradalmakkal kerül szembe" - tette hozzá. A parlamenti beszédben nem szólt arról, hogy tárgyalna az ellenzékkel. A 75 képviselőből az ülésen 58-an vettek részt, mind a hat ellenzéki parlamenti tag távol maradt.
Az ellenzék korábban Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordult, tőle várva segítséget. Erre válaszul az orosz külügyminisztérium meglehetősen szigorú hangú nyilatkozatban ítélte el a történteket. Moszkva egyben felhasználta az alkalmat, hogy óva intse az EBESZ-t. "Ne adjanak lehetőséget a destruktív elemeknek, hogy az EBESZ értékelését törvénysértő cselekmények indoklására használhassák!" Miközben az Egyesült Államok és az Európai Unió még nem nyilvánított véleményt a kirgíziai eseményekről, hírek érkeztek arról, hogy az üzbég és a tádzsik elnök csapatokat vonultatott fel a határra. Dmitrij Rogozin, az orosz duma nacionalistaként jellemzett alelnöke pedig felszólította Putyint, küldjön rendcsináló FÁK-békefenntartókat a nyugtalan kirgiz tartományokba.
Az orosz sajtóban tegnap megszólalt politikusok és szakértők egy része szerint Akajev egyedül politikai tárgyalásokkal oldhatja meg a válságot. Ezt mondta egyebek között Szergej Mironov, a felsőház elnöke. Borisz Nagyezsdin, a liberális Jobboldali Erők Szövetségének politikusa arra hívja fel a figyelmet, hogy Akajev ellenzéke jórészt a hatalomból kiszorult elitből állt össze. Ezek nélkül - állítja - nem lehet kormányozni. A politikusok többségének álláspontját azonban Vlagyimir Zsirinovszkij fogalmazta meg. E szerint Oroszországnak katonai eszközökkel kell kisegítenie a bajból Akajevet, mert egyébként a forradalmi hullám elsodorja egész Közép-Ázsiát. Oroszország nemcsak a közép-ázsiai, hanem maradék kaukázusi befolyását és jelenlétét is elveszítheti ezután az orosz nacionalista politikus szerint. A válságot - állítja - az okozta, hogy Akajev túl sokáig volt a hatalomban, és az emberek kifáradtak tőle. "Ennek a gyenge jellemű szovjet értelmiséginek már rég át kellett volna adni a hatalmat valamilyen oroszbarát tábornoknak" - mondta a duma alelnöke.
