- Igazságtalannak tartja az új érettségi-felvételi szabályozást?

- Egyetértek azokkal a szülőkkel, akik emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultak. A mai szabályozás különbséget tesz az idén és a korábban érettségizett fiatalok között, sérelmet okozva mindkét korosztálynak. A korábban érettségizettek annak idején nem tehettek emelt szintű vizsgát, most ezért pénzt kérni tőlük, nem sportszerű. Több mint hatvanezer fiatalról van szó. A most érettségizőknél a pontszámítás módja kifogásolható. Náluk az érettségi vizsga teljesítményének százaléka adja a felvételi pontszámot, míg a korábban érettségizetteknél az adott osztályzathoz tartozó százalékos sáv maximumát számolják. Ez azt jelenti, hogy két fiatal esetében akár húszszázalékos különbség is adódhat, s egy szerényebb felkészültségű diák könnyedén megelőzheti egy nála tehetségesebb, jobb teljesítményt nyújtó társát.

- Az erről szóló jogszabály 2003 decemberében napvilágot látott. Miért csak most teszik szóvá?

- Bonyolult rendszer ez, és az oktatási tárca hallgatott erről a gondról. Most koncentráltunk erre a kérdésre.

- De miért csak most?

- Az új érettségivel számos probléma van. Már jóval korábban láthatók voltak a szervezési gondok: az érettségiztető tanárok felkészítése késett, a tájékoztatás elégtelen volt, az érettségi informatikai rendszerét mind a mai napig nem próbálták ki teljes egészében. Mi annak idején kötelezővé tettük minden továbbtanuló diák számára két tárgyból az emelt szintű érettségit. A jelenlegi kormány viszont az egyetemek választásától tette függővé, mit követelnek meg a jelentkezőktől. Ezzel egy alapvető tartópillért húztak ki az érettségi-felvételi struktúrából, az összehasonlíthatóságot és az igazságos megmérettetést tették lehetetlenné. Mi elsősorban ezekre a kérdésekre koncentráltunk. Józan ésszel egyébként sem tűnt valószínűnek, hogy a tárca vezetői ilyen súlyos hibát követnek el.

- A tárca nem akar változtatni a szabályozáson, mert a felvételi lapok beadása után ez nem volna jogszerű.

- A minisztériumban sem tudják már takargatni az igazságot. Érzik, hogy így nem jó a szabályozás. A tárcának egy érve van: az utólagos módosítás csak káoszt okozna. Ez megfontolandó. Én azonban azt gondolom, lehet kismértékű változtatást kezdeményezni, s az nem okozna zűrzavart.

- Vagyis?

- Nem volna helyes a játékszabályokat a felvételi jelentkezési lapok beadása után bárkinek a kárára is módosítani. Ugyanakkor keresni kell a megoldást, mert ami most van, mérhetetlenül igazságtalan. A Gimnáziumok Országos Szövetségének és a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesületének a javaslata szerint az idén érettségizőknél is az osztályzat és nem a százalékos teljesítmény alapján kellene kiszámolni a felvételi pontokat. Én ezt elfogadható és jó megoldásnak tartom, ami egyenlő feltételeket teremt az eltérő időpontban érettségizők számára. Az Alkotmánybíróság vizsgálja az érettségi szabályozását. Nehéz fölmérni, milyen erkölcsi következménnyel járna, ha az alkotmánybírák utólag megsemmisítenék ezt a jogszabályt. Jó lenne, ha a kormány valóban a fiatalok érdekeit nézné. Hosszú távon azt tartanám jó megoldásnak, ha visszatérnénk ahhoz a struktúrához, amely sztenderdizált vizsgával mér, azaz: mindenki, aki tovább akar tanulni, tegyen emelt szintű érettségit.

- Kifogásolják, hogy fizetniük kell a korábban érettségizetteknek. Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő javaslatát, hogy térítsék vissza a vizsgadíjat, ön és a pártja mégis leszavazta.

- Gusztos Péter javaslata bonyolult és szűkkeblű volt. Mi a logika abban, hogy valamit kifizettetünk a diákokkal, azután pedig visszafizetjük nekik ugyanazt a pénzt? Az SZDSZ javaslata is ugyanúgy fizetési kötelezettséget írt volna elő, majd az önkormányzatoknak adott volna pénzt, hogy a díjat egyeseknek - csak a 2002-2004 között érettségizetteknek - visszatérítsék. Ennél egyszerűbb, ha egy alkalommal ingyenessé tesszük az emelt szintű érettségi letételét mindazoknak, akiknek korábban erre nem volt módjuk. Egy erről szóló határozati javaslatot be is nyújtottunk, azt azonban sem az SZDSZ, sem az MSZP nem volt hajlandó napirendre venni.

- A kormány elfogadta az új felsőoktatási törvényt. A Fidesz megszavazza majd?

- Ez a reform - benne a törvénnyel - félig sincs kész. Az új képzési rendszernek csupán az első, bachelor fázisát írja le, arról pedig, hogy miként alakul az erre épülő master szint, semmit sem tudunk. Érthetetlen, hogy a kormány erre miért adta az áldását. Olyan ez, mintha valaki olyan repülőre szeretne fölülni, amelynek a harmada még el sem készült, s azt majd menet közben építik hozzá. Ez így csak egy kísérlet az egyik legfontosabb erőforrásunkat adó ágazatban. Egyet lehet róla tudni: 2006 szeptemberétől megszünteti az egyetemi és a főiskolai szakokat. De hogy mi kerül ezek helyébe, annak egyelőre csak az egyik lábát látjuk, a hat féléves bachelor képzést. Az általam ismert európai rendszerek nem szüntetik meg egyik pillanatról a másikra az évtizedek alatt kialakított, hagyományos képzési metódusaikat. Elindítják az újakat, és egy hosszabb átmeneti idő után teszik föl a kérdést: szükség van-e a klasszikus egyetemi és főiskolai képzésre. Amit ma tervezünk, az vakrepülés. A törvényben sok más elem is van - például magántőkés beruházások, gazdálkodási szabályok -, de ezek csiszolhatók. Egy esetleges kormányváltás után a megfontoltabb oktatáspolitika ezeket beillesztheti egy működőképes rendszerbe. Nagyon komoly kockázati elem viszont az egyetemek és a főiskolák megszüntetése. A parlamenti vitában arra fogok koncentrálni, hogy fölhívjam erre a kormánypárti képviselők figyelmét.

"Ez a reform félig sincs kész"