Csak minden hatodik polgár van azon a véleményen, hogy eleve nem kellett volna beszédet mondania, hiszen sejteni lehetett, hogy lesznek, akik kifütyülik, és minden tizedik megkérdezett gondolja úgy, hogy a rendzavarás miatt félbe kellett volna szakítania a beszédét. A jókora többség szerint viszont helyesen tette, hogy végigmondta a beszédét, és a túlnyomó többség azt is helyesnek tartja, hogy a határozott visszautasítás helyett inkább visszafogottan reagált a rendzavarásra. Bár az emberek nagy részének a kormányfővel kapcsolatos véleményét nem befolyásolták a történtek, nyolc százalékkal többen voltak azok, akik azt mondták, hogy az eset hatására Gyurcsány rokonszenvesebbé vált a számukra, mint akiknek romlott róla a véleményük. Persze az ezekre a kérdésekre adott válaszok eléggé szóródnak politikai beállítottság szerint, de figyelemre méltó, hogy a pártpreferenciával nem rendelkező válaszadók körében is 17 százalék szemében vált rokonszenvesebbé a miniszterelnök, sőt az ellenzéki szavazók körében is akadt, akire ugyanígy hatottak a történtek (6 százalék). Ráadásul könnyen lehet, hogy a botrány fokozottan ráirányította a figyelmet a kormányfői szónoklatra: arra a kérdésre, hogy volt-e valamelyik ünnepi beszédben valami említésre méltó, kimagaslóan a legtöbben (31 százalék) Gyurcsány beszédét említették.

Az igazán nagy pártállás szerinti különbség a rendzavarók politikai hátterének a megítélésében van. A megkérdezettek 19 százaléka feltételezi, hogy a rendzavarókat a háttérből a Fidesz irányítja, ám a kormánypárti szavazók 45 százaléka gondolja így. Ezzel együtt is többen gondolják azt, hogy az eset ártott a Fidesz megítélésének (16 százalék), mint akik szerint ettől nőtt a párt népszerűsége (6 százalék).