A Népszabadság március 9-i számának "Hó volt, hol nem lesz..." című cikkében kritikus megállapítások olvashatók labdarúgópályáink állagáról, öszszehasonlítva a német, az angol (satöbbi) pályák alagcsövezett és fűtéssel ellátott gyepszőnyegeinek állapotával. A futball őshazájában, Angliában sem jellemzőek a csapadékmentes, langyos telek és tavaszok, a gyep fűtését sem alkalmazzák régóta, tehát a legendásan jó talaj titka nem ebben keresendő. Egyszerű műszaki számításokkal is igazolható, hogy a fű alatti, különleges (nem publikált) receptúrával összeállított, kevert talajban van a titok, amely lehetővé teszi a víz mozgását a lefektetett műanyag drain-csövekig, amelyekkel a csapadék eltávolítható a gyepes terület alól. A fűtés nem elsősorban a talaj szárítását, hanem a speciális, tiprástűrő fűfajtákból nevelt gyep vegetációjához szükséges talajhőmérséklet fenntartását, a fű növekedését szolgálja. A hazai pályák többségének alapvető problémáit az alkalmatlan szerkezetű talajok okozzák, amelyek "vízáteresztő képességi együtthatója" - más kifejezéssel "szivárgási tényezője" - nem felel meg a jó szerkezetű labdarúgópálya követelményeinek. A talaj szivárgási tényezője ("k") azt fejezi ki, hogy egy négyzetméter területű talajon egy óra alatt milyen mennyiségű víz képes átszivárogni. A "normális" szántóföldi, kerti, erdei talaj nem alkalmas futballpályák "alá", ugyanis a víz a pályán marad. Az ilyen talajba hiába raknak le drága drain-csöveket 25-40 centiméterre a felszíntől, oda a víz évekig sem jutna el; ilyenkor keresgélik, hol lehet a hiba, miért nem működik az alagcsövezés. Olyan "kevert" talajokat kell összeállítani és alkalmazni, amelyek a talajra fektetett fűszőnyeg életfeltételeit kielégítik, ráadásul olcsón beszerezhetők. Ezzel a megoldással készült el 1989 nyarán a tiszaújvárosi labdarúgó-stadion rekonstrukciója is, amelynek irányításával és tervezésével "önkormányzati biztosként" személyemet bízták meg. A mintegy két hónapos földmunkával előkészített talajra kész gyepszőnyeget tettünk, amelyet a gyártó osztrák cég a saját gépeivel és személyzetével két nap alatt lefektetett, és amelyen kétheti speciális erősítő kezelés után már NB I/B-s bajnokit játszottak.

Néhány évvel ezelőtt kormányprogramot készítettek a labdarúgópályák korszerűsítésére és rekonstrukciójára. Sajnálatos, hogy a legtöbb esetben a rekonstrukció talajvizsgálatok nélküli drénezést jelentett csak. A tiszaújvárosi - sikeres - munka után a Sportminisztériumnak is felajánlottam tapasztalataimat és egyéb segítségemet, de válasz nem érkezett. Természetesen a megfelelő vízáteresztő képességű talaj és az előnevelt gyep gondozása kissé eltér a hagyományostól, nagyobb gondosságot kíván, de ez rövid idő alatt elsajátítható. Az ilyen pályát nem viseli meg a tél, és a hó elolvadása után meleg nélkül is gyorsan eltávozik a talajból a felesleges nedvesség. Meggyőződésem, hogy a fentiekben leírt módon célszerű a pályák rekonstrukcióját végrehajtani, és ehhez a munkához szeretném felajánlani a segítségemet.