Bárány. A húsvéti bárány az ártatlanul megöletett Jézus Krisztust jelképezi. Ézsaiás a Messiást vágóhídra hurcolt néma bárányhoz hasonlítja. Korábbi ószövetségi előkép a páskabárány, amelyet Izráel népének az Egyiptomból való szabadulás előestéjén kellett elfogyasztania kovásztalan kenyerekkel és keserű füvekkel. Ezt a szimbólumot vette át a kereszténység. Nálunk is szokás volt a húsvéti bárány sütése.

Böjt. Az ünnep szélesebb értelemben a húsvét előtti böjttel kezdődik, amelyet Jézus kínszenvedésének emlékére tartanak. A 40 napos böjtöt 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe iktatta. A húsvéti ünnepeket megelőző, az egyház által előírt kéthetes böjti időszak hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart. A böjtöt ma már kevesen tartják meg, pedig fontos egészségügyi szerepe van. A farsang után a szervezet kitisztítására és méregtelenítésére hivatott.

Hiedelmek. A húsvétot megelőző pénteken nem volt szabad szárnyast vágni, nehogy pusztuljanak az állatok. Nem gyújtottak tüzet, és nem sütöttek kenyeret, mert úgy hitték, az kővé vált volna. A hiedelem szerint a megszentelt ételek megvédenek a böjt után a mértéktelenség kísértésétől.

Húsvét. Véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is.

Kalács. A fonott kalácsot (és a tojást) már a Sándor-kódex is teológiai jelképekkel övezte.

Nagypéntek. Ezen a napon szigorú böjt járja: egy kis tojást és sovány tejterméket fogyasztanak. Zsírral nagypénteken nem főztek, nem sütöttek. Aszalt gyümölcs, olajos magvak, pattogatott kukorica és kalács került az asztalra. Göcseji szokás volt, hogy reggel a ház minden lakója egy pohárka pálinkát ivott, hogy ha majd nyáron véletlenül elalszik a mezőn, a kígyó ne másszon a szájába, a gonosz elkerülje.

Nagyszombat. A nagyböjt és a nagyhét utolsó napja. Szokásaihoz tartozott a tűzszentelés, majd délután megszólaltak a harangok, jelezvén, hogy elmúlt a böjt. A nap sonkafőzéssel, kalácssütéssel és a húsvéti ételek elkészítésével telt. A templomból hazatérve szegték meg a húsvéti sonkát.

Nyúl. A "nyuszi hozza a tojást" hagyomány német területről került hozzánk a XIX. században. Fordítási hibának tartják, hogy ez a nyuszi tiszte lett. A gyöngytyúk és a nyúl nevének elhallása okozta a cserét.

"Sárga túró". Eredetileg a katolikus menük része: 1 liter tejet ízlés szerint megcukrozunk és lassú tűzön melegítjük. Felütünk nyolc tojást, a sárgáját a fehérjével elkeverjük, de nem teljesen, kissé megsózzuk, majd - forrás előtt - a tejbe lassan belecsorgatjuk. Addig kevergetjük a masszát, amíg nem túrósodik. Akkor szitán lecsöpögtetjük, tojásformára gyúrva gézbe kötjük és felakasztjuk. Amikor lecsöpögött és kihűlt, könnyen szeletelhető. Méltó párja a sós főtt sonkának.

Sonka. A disznóhús tartósítására a szükség vitte rá az embereket: muszáj volt a téli hónapokra is húst raktározni. A sonka húsvétra éppen megérett. A sonkaszeletek mellé a kemény tojáson, tormán, mustáron kívül kínáltak gyümölcsöket, almát, körtét.

Tojás. Az élet, az újjászületés jelképe. Gyakran hagymalevéllel festették, de díszítették viaszolással és karcolással.Ünnepi menü. A hagyományos étkezés nagycsütörtökön parajból készült ételeket ("zöldcsütörtök"), nagypénteken tojást és halat kíván. Akik szombat estig böjtölnek, fogyasszanak kalácsot; este jöhet a sonka, tojás. Vasárnap sült bárány kerül az asztalra, hétfőn a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemény és italféle dukál.