A főtitkár az ENSZ Közgyűlése elé terjesztett 63 oldalas jelentésével helyre akarja állani a világszervezet iránti bizalmat, amelyet megtépáztak az iraki háborút megelőző viták, az olajat élelmiszerért nevű iraki humanitárius ENSZ-programmal kapcsolatos korrupció és nemi erőszakkal vádolt ENSZ-békefenntartók kongói botránya. Egyes diplomaták szerint Annan javaslatai talán az utolsó nagyszabású kísérletet jelentik az ENSZ megmentésére, amelyet különösen éles támadások értek az Egyesült Államokban. Kofi Annan név nélkül is Washingtonnak címezte azt a figyelmeztetését, hogy az újszerű fenyegetésekkel terhes mai világban egyetlen állam sem tudja egyedül megvédeni önmagát, bármilyen hatalmas is legyen.

A 60 éves ENSZ megújulásának tíz éve érlelődő javaslatairól a 191 tagállam a szeptember 14-16-ra előirányzott csúcsértekezletén fog dönteni. Annan hétfői beszédében arra kérte a tagállamokat, hogy javaslataiból ne mazsolázzanak, hanem egységes csomagként fogadják el ősszel.

Annan javasolta a Biztonsági Tanács kilenc taggal való kibővítését, hogy a testület jobban képviselje az ENSZ alapítása, 1945 óta megváltozott világot és korunk geopolitikai valóságát. A várható éles összecsapások miatt Annan a részleteket a közgyűlésre hagyva eleve két változatot ajánlott, amelyből csak az első növelné a BT állandó tagjainak számát.

Két évvel a biztonsági tanácsi felhatalmazás nélkül elindított iraki háború kezdete után Kofi Annan javasolta, hogy világos kritériumokat szabjanak meg a katonai erő alkalmazásának ENSZ-jóváhagyására. Indítványozta a terrorizmus nemzetközi jogilag elfogadható meghatározását is. Az ENSZ létrehozna egy olyan jelentéstevői tisztséget, amelynek betöltője azt vizsgálná, hogy a terrorizmus ellen hozott intézkedések összeegyeztethetők-e az emberi jogok védelmével.

A genfi székhelyű levitézlett emberi jogi bizottság helyett egy kisebb létszámú, állandó emberi jogi tanácsot hoznának létre, amelynek tagjait a közgyűlés közvetlenül választaná meg, és így elkerülhető lenne, hogy olyan országok kapjanak benne helyet, amelyek nyilvánvaló módon megsértik az emberi jogokat. A főtitkár letett arról, hogy kritériumokat is javasoljon a tanácsbeli tagságra. A jelenlegi, regionális alapon nyugvó kiválasztási folyamat révén olyan országok is bekerültek az 53 tagú bizottságba, mint Szudán, Líbia és Kuba.

"Nincs fejlődés biztonság nélkül, és nincs biztonság fejlődés nélkül és egyikből sem lesz részünk az emberi jogok tiszteletben tartása nélkül" - hangsúlyozta Annan. Reformterve szerint az ENSZ létrehozna egy olyan testületet, amely segítené a háborún átesett országokban az újjáépítést. A tagállamok a hazai össztermékük (GDP) 0,7 százalékát fordítanák fejlesztési célokra. Jelenleg mindössze hat állam fejlesztési segélyei érik el ezt a részarányt. Az Egyesült Államok jövőre 22 milliárd dollárt, a GDP 0,18 százalékát fordítja segélyezése.

Kofi Annan egyúttal intézkedéseket javasolt az ENSZ-apparátus hatékonyságának, nyitottságának és elszámoltathatóságának növelése és a korrupció felszámolása végett.

(MTI)