A biskeki elnöki hivatal közleménye szerint Akajev elnök arra utasította a központi választási bizottságot és a kirgiz legfelsőbb bíróságot, hogy "fordítsanak különös figyelmet azokra a választási körzetekre, amelyekben a hivatalos választási eredmények a közvélemény szélsőséges reagálását váltották ki (...), és mondják meg nyíltan az embereknek, hogy kinek van igaza, és ki téved".

Kész párbeszédet kezdeni az ellenzékkel Akajev - közölte korábban szóvivője. Abdil Szegizbajev hétfőn az állami televízióban kijelentette: a legfontosabb, hogy most az emberek lehiggadjanak, értékeljék a történteket és kezdődjön párbeszéd a követelésekről. Hozzátette, hogy az elnöknek még döntenie kell arról, hogy mikor és milyen formát öltsön a megbeszélés.

Az ellenzék arra szólította fel a hatalom birtokosait, hogy találjanak megoldást a kedélyek lecsillapítására. Egyben azzal vádolták Aszkar Akajevet, hogy korábban minden dialógust elutasított a tüntetőkkel.

Az ellenzéket is magában foglaló Népi Egység Egyeztető Tanácsának vezetője, Kurmanbek Bakijev kijelentette: Akajev döntésétől függ, hogy mi történik. Az államfőnek tárgyalnia kell az ellenzékkel. "Két hét telt el, de a hatalom egy képviselője sem állt ki az emberek elé. A tüntetők ezt követően kezdték követelni az államfő távozását. Az elnök környezete vagy nem tesz semmit, vagy rögtön fejszét ragad" - mondta Bakijev.

A kirgizisztáni ellenzék a parlamenti választások első, február 27-i fordulója óta számos megmozduláson követelte a csalások leleplezését és az 1992 decembere óta hatalmon lévő Aszkar Akajev elnök távozását. Vasárnap óta a tüntetők több városban középületeket foglaltak el.

Az ellenzék elfoglalta a déli országrész legnagyobb repülőterét

Elfoglalta a választási csalások ellen tüntető kirgiz ellenzék hétfőn az ország déli részének legnagyobb, Os városa mellett fekvő repülőterét. A légikikötő területére mintegy kétszázan hatoltak be, a nemzetközi forgalmú repülőtér működése megbénult.

A tüntetők a reptér elfoglalásával azt szeretnék megakadályozni, hogy a kormányzat az ország más vidékeiről katonai csapatokat dobjon át Osba. A városban hétfő délelőtt ilyen tartalmú híresztelések terjengtek, annak ellenére is, hogy a kirgiz hatóságok már többször közölték: nem alkalmaznak erőszakot a tüntetőkkel szemben.

A kirgiz elnök távozását követelő mintegy háromezer tüntető foglalt el ismét hétfőn egy önkormányzati épületet a dél-kirgizisztáni Osban, menekülésre kényszerítve az ott tartózkodó száz rendőrt. Vasárnap a rendőrség már eltávolította a tüntetőket az épületből, és több személyt őrizetbe vett.

Az ellenzék nyolc másik kirgizisztáni városban szervezett tiltakozó megmozdulást.

A hatóságok hétfői közlése szerint vasárnap Dzsalálábádban négy rendőr vesztette életét, amikor kommandósok 15 perces rohammal visszafoglalták vissza a kommandósok a területi kormányzati épületet, amelyet március 4-én szálltak meg a tüntetők.

Ferrero-Waldner is választási törvénysértésekről beszél

A kirgizisztáni események alakulása a választások idején elkövetett törvénysértések következménye - közölte hétfőn Moszkvában Benita Ferrero-Waldner, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja.

"Az EBESZ megfigyelői egész sor törvénysértést tapasztaltak Kirgizisztánban a választások alatt. Most a választások következményeit látjuk" - tette hozzá Ferrero-Waldner, aki az EU küldöttségének vezetőjeként tartózkodik Moszkvában.

A "tulipános forradalom" csak a vidékre korlátozódik?

A kirgizisztáni "tulipános forradalom" a vidékre korlátozódik, míg a fővárost, Biskeket Aszkar Akajev elnök ellenőrzi - jegyezte meg egy orosz lap hétfői számában, óva intve attól az elhamarkodott következtetéstől, hogy a fennálló rendszer máris bukásra lenne ítélve.

Grúziát és Ukrajnát Kirgizisztán követte a posztszovjet Független Államok Közösségének (FÁK) újabb olyan tagjaként, ahol az ellenzék megpróbálja erővel magához ragadni a hatalmat - írta az Izvesztyija, megjegyezve: a déli országrészben már utcai harcok folynak, s az ellenzék Akajev megdöntésében reménykedik, mire a tulipánok kihajtanak.

A közép-ázsiai köztársaság "tulipános forradalmát" az utcai harcok kezdettől fogva megkülönböztették a két európai - bársonyos, békés, vértelen - forradalomtól - mutatott rá a centrista lap, amely azonban bőven lelt párhuzamot is a grúz és ukrán, illetve a kirgiz forgatókönyv között. A három legfőbb hasonlóság az Izvesztyija szerint, hogy a fellépésre a hatóságok választási csalással való megvádolása adott alapot, az ellenzék mindhárom esetben a Nyugathoz fordult támogatásért, s a konfliktusba Oroszország belebonyolódik, ismét a hatóságok oldalán.

Mindamellett túlságosan korai lenne arról beszélni, hogy Akajev rendszere bukásra van ítélve, s a hatalom maholnap a tulipános forradalmárok kezébe kerül. Az alapvető különbség Grúziával és Ukrajnával szemben az, hogy Kirgizisztánban a fővárosban Akajev uralja a helyzetet. Amíg Tbiliszi elfordult Eduard Sevardnadzétól, Kijev pedig Leonyid Kucsmától, addig Biskek a fennálló rendszer fellegvárának számít - mutatott rá az Izvesztyija.

(forrás: MTI)

Kirgiz ellenzéki tüntetõk Os városában